Rendkívüli ülésszak: rohammunka

A házszabály szerint az új kormánynak 30 napon belül a parlament elé kell terjesztenie jogalkotási programját. A leendő koalíciós pártoknak egyelőre azonban csak a rendkívüli ülésszakra van jogalkotási programjuk. Ennek lényege az MSZP száznapos programjának végrehajtása.

Kormányra kerülve haladéktalanul hozzákezd száznapos programja végrehajtásához az MSZP. A július 15-ig tartó rendkívüli ülésszakon rohammunkában akarják megtárgyalni a javaslatokat. A párt vezetői mindettől azt várják, hogy növelni tudják támogatottságukat az önkormányzati választásokig.
Lapunk kérdésre Katona Béla frakcióvezető-helyettes elmondta: a párt szakértői már dolgoznak a törvénymódosításokon; várhatóan két hét múlva végeznek a munkával. A módosításokat vagy önálló képviselői indítványként terjesztik az Országgyűlés elé, vagy a kormány lesz az előterjesztő. Ha létrejön május végéig, akkor a kormány lesz az előterjesztő, ha nem, akkor a képviselők – tette hozzá. Utóbbira azért van szükség, hogy az ígért intézkedések közül a legkorábban esedékeseket még nyáron megtárgyalja a parlament – fejtette ki Katona Béla. Ilyen például a televízió-előfizetési díjak eltörlése, az egészségügyi, pedagógus- és közalkalmazotti béremelés. Várhatóan módosítani kell a költségvetést, a Munka Törvénykönyvét, a földtörvényt (a Nemzeti Földalappal összefüggésben) és a médiatörvényt (a televízió-előfizetési díjak eltörlése miatt). A politikus szerint egyelőre kérdéses, hogy a tervezett intézkedések közül melyik igényel törvénymódosítást, és melyiket lehet kormányrendelettel bevezetni. A kormány dönthet például a nyugdíjasoknak kifizetendő egyszeri 19 ezer forintos kiegészítésről. Katona Bélától megtudtuk azt is: kétharmados törvényeket nyáron nem akarnak módosítani.
Az európai uniós csatlakozással összefüggő jogszabályokat összehangoló módosításokat – az úgynevezett jogharmonizációt – csak őszszel szeretné tárgyalni a szocialista–szabad demokrata többségű parlament – mondta. Az őszi törvényalkotási menetrendet már a kormány állítja össze, s a jogharmonizációs lépéseket úgy teszik majd meg, ahogy a csatlakozási tárgyalások haladnak. Bár mint ismert: a médiatörvényt a csatlakozási tárgyalások előrehaladása miatt már a polgári kormány szerette volna módosítani, a szocialisták csak azért mentek be az ülésre, hogy ezt megakadályozzák. A politikus egyelőre arról sem tudott nyilatkozni, hogy a jogharmonizációs lépések közül melyik lesz kétharmados többséget igénylő módosítás. Az MSZP szakértői a választási eljárásról szóló törvény módosítását tervbe vették, ám ehhez a képviselők kétharmadának egyetértése szükséges.
A várható koalíciós partner, az SZDSZ öt olyan kérdéskört jelölt meg, amelyet mindenképpen szeretne viszontlátni az új kormány programjában: a kétkulcsos személyi jövedelemadó (18 százalékos, illetve 2,4 millió forint felett 36 százalékos kulcs), illetve a diplomások minimálbérének bevezetését, a sorkötelezettség eltörlését 2003. január 1-jétől, a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény és a státustörvény módosítását. Ezek felvetik az adó-, illetve a költségvetési, valamint a honvédelmi törvény módosítását. Konkrét törvénymódosítási javaslatok csak a koalíciós egyezség után várhatók.
*
Az SZDSZ elkerülhetetlennek tartja a hírközlési törvény módosítását – derül ki Kovács Kálmán szabad demokrata parlamenti képviselő tegnapi közleményéből. A képviselő a polgári kormányt teszi felelőssé azért, hogy a Matáv megszünteti a „Mindenkinek” átalánydíjas internetcsomagot és a 150 forintos éjszakai kedvezményt.