Segítség Debrecenből

Debrecen önkormányzata megszavazta, hogy a város által egy héttel korábban létrehozott Őrváros-Debrecen Szerepe Magyarország XX. Századi Történelmében Közalapítvány egyesüljön a Terror Háza Múzeumot és a XX. századi intézetet működtető Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal. Az alapítvány egyik kurátora lapunknak hangsúlyozta: nem számít arra, hogy az új kormány megváltoztatja a Terror Háza nevét.

Mindenekelőtt azért jött létre az Őrváros-alapítvány, hogy elősegítse Debrecen XX. századi történetének kutatását – mondta lapunknak Mazsu János történész, az egyesített alapítvány kuratóriumának tagja, Debrecen önkormányzata kulturális bizottságának elnöke. – Számtalan fehér folttal találkoztunk ugyanis, hiszen bizonyos időszakoknak a kutatása vagy nagyon egyoldalúra sikeredett, vagy egyáltalán nem kerülhetett rá sor. Leginkább akkor szembesültünk azzal, hogy hol hiányzik a forrásfeltáró munka, amikor Debrecen ötkötetes történetének a megírását szerveztük. Kiderült, hogy az 1945 utáni várostörténetet nem lehet megírni, legfeljebb tanulmányokat tudunk egymás mellé illeszteni. A két alapítvány egyesülésével reményeink szerint jelentősen bővülnek a lehetőségeink. Alapítványunk jobb feltételek közé kerül, hiszen a Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány már kialakult infrastruktúrával rendelkezik, és kutatóintézetei is vannak. S ők működtetik a Terror Háza múzeumot is. Így különösen segítségünkre lehet a diktatúrák vizsgálatánál.
Arra a kérdésre, hogy adott esetben meg tudják-e akadályozni, ha az új kormány például át akarná keresztelni a Terror Háza múzeumot, Mazsu úgy reagált: a Terror Háza megvédése csak akkor válik aktuálissá, ha bármiféle támadás készül. Hozátette: a kormányzatot a mindenkori Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának első embere képviseli az alapítványban, így ez a szerep Görgey Gáborra vár. – Ő – számomra megnyugtatóan – azt nyilatkozta a parlamenti bizottsági meghallgatáson, hogy bár nem ért egyet a Terror Háza koncepciójával, de nincs szándékában átalakítani az intézményt – hangsúlyozta a kurátor.
Kitért arra is, hogy az alapítvány nevében az őrváros kifejezés tudatos vállalása annak, hogy Debrecen mindig is a szabadság őrzője kíván lenni. Mazsu emlékeztetett arra, hogy 1956. október 23-án az első tüntetések a debreceni egyetem előtti térről indultak, s a rendszerváltozás hajnalán is a város kezdeményezésére született meg a határnyitó piknik ötlete.