Sikeres segélyfelhasználás

Ma még kérdéses, hogy az új kormány a bőséges választási ígéretek mellett tud-e majd forrásokat biztosítani az uniós támogatások társfinanszírozására. Ha nem, akkor úgy járhatunk, mint 1994–1998 között, amikor fennállt annak a veszélye, hogy a már befogadott támogatási projektek késedelme miatt hazánk rövid időn belül több milliárd forint értékű segélytől végleg elessen. Ezeket a negatívumokat később a polgári kormány felszámolta.

Kérdéses, hogy a Medgyessy-kabinet választási ígéreteinek megvalósítása mellett mennyi pénz marad majd az uniós programok társfinanszírozására. Az is aggasztó, hogy a kormányprogram az oldalak számozásán túl más számokat nem tartalmaz – mondta Boros Imre, az uniós pénzek felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter tegnap sajtóbeszélgetésen. A leköszönő miniszter emlékeztett rá, hogy a polgári kormány hivatalba lépésekor az EU- pénzek felhasználásában siralmas volt a helyzet, s fennállt annak a veszélye, hogy a már befogadott támogatási projektek társfinanszírozásának késedelme miatt hazánk több milliárd forint értékű segélytől esik el. Ekkortájt a segélyfelhasználás éves mértéke alig érte el a 70 millió eurót. Az Orbán-kormány felszámolta ezeket a hátrányokat, s a támogatások lekötésében és felhasználásában az országok között az elsők közé lépett elő.
A polgári kormány hivatalba lépése óta Magyarország 411 millió euró új PHARE-forrásban részesült, s az ISPA- és a SAPARD-programokon keresztül a 2000–2001. esztendőben további 252 millió eurót sikerült megszerezni. Az 1990 óta megajánlott EU-támogatások összesített értéke ez év végéig megközelíti az 1,5 milliárd eurót. Magyarország a következő kormányzati ciklusban az unió kohéziós és strukturális alapjaiból 3–3,5 milliárd euró támogatásra számíthat.
Boros Imre szerint a szocialisták által hangoztatott uniós csatlakozási folyamatok gyorsítására nincs szükség. Az új kormánynak nem gyorsítani kell a tempót, hanem tartani. A következő néhány hónap döntő fontosságú lesz. Boros Imre ugyanakkor aláhúzta, hogy Baráth Etele kormánybiztos személyében jó kezekbe kerül a terület. A miniszter rávilágított: a keleti, határ menti országrészt uniós felzárkóztató projektekkel, illetve tükörprogramokkal kellene 2006-ig a gazdagabb régiók szintjére emelni. A miniszter példaként Burgenlandot hozta fel, ahol – egy ilyen technika eredményeképpen – másfélszer gyorsabban bővült a gazdaság, mint a többi tartományban. Boros elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarországon 2007 után a jelenlegi hét régió háromra csökken majd. A felosztásban lehetséges lenne egy dunántúli, egy közép-magyarországi és egy kelet-magyarországi régió. Mindezek mellett a megyerendszer megmaradhatna.