Cinkotán, a körzetében létesült Csobaj-bánya korábban még a XVI. kerületi tanácstól került a Szilas mgtsz tulajdonába, majd a rendszerváltozás után, a kárpótlás révén osztották fel a mai 264 tulajdonos között. A 15 hektáros terület bányászati joga először a Szilas Metal Kft. majd a General Holding Rt. kezébe került. A társaság egyelőre nem vette meg a bányát, de a helyiek állítása szerint olyan tevékenységet folytat az ingatlanon, amelyről nem kérdezte meg a tulajdonosokat: a bánya tavába rézsűfeltöltés címén teherautók, földgyaluk és markológépek hordják egymást váltva az építési törmeléket, miközben homokot is bányásznak a területről.
– A cég egyedül arra kapott engedélyt, hogy a Biztató utca melletti támfal megtámasztása érdekében a helyszínről származó, osztályozott anyagokkal töltse fel a bányató egy részét, ennek ellenére teherautókkal hordják az építési törmeléket a tóba különböző helyeken – panaszolta Lőrincz Miklós, a környék egyik lakója. – Ez egy csodálatos bányató volt, gyakran jártak ide a helyiek horgászni, madarak fészkeltek a partoldalban, most pedig teletöltik szenynyező anyagokkal – tette hozzá. Lőrincz Miklós úgy tudja, hogy a General Holding Rt. ügyvezetője a lakóknak arra hivatkozott: neki úgysem tilthatnak meg semmit, mert közvetlen kapcsolatban áll Medgyessy Péterrel.
A lakók többször lefotózták a sittet, aszfaltot szállító teherautókat, és beszéltek az egyik sofőrrel is, aki csak annyit árult el, hogy Budáról szállítják a feltöltéshez használt törmeléket a területre.
A helyiek szerint a munkagépek által betemetett tórésznek nincs köze a Biztató út felőli támfal megtámasztásához, és ezt igazolni látszik az is, amit a hatóságok szakértői a helyszínen tapasztaltak. Korábban a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség arra utasította a bányát kezelő General Holding Rt. vezetőjét, hogy tisztítsa meg a tó vizét a szennyeződésektől. Ekkor még vastagon látszódott a vízbe eresztett építési törmelék, hordós vegyi anyag, aszfalttörmelék és egyéb hulladék a bányatóban. A cinkotaiak egy része állítja, hogy a cég nemhogy csökkentette volna a környezetszennyezést, hanem még növelte azt. A feltöltéshez továbbra is építési törmeléket szállítottak hatalmas konténerekkel. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a környezetvédelmi hatóság helyszínelő szakembere, Rácz Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bánya melletti támfalakba épült fecske- és gyurgyalagfészkeket a törvény védi, ezért természetvédelmi szempontból is aggályos a bányavállalkozó tevékenysége.
A dokumentumban az is szerepel, hogy a környezetvédelmi szemlén a kezelő nem tudta bemutatni a szállítási naplót, és nem adott választ arra sem, hogy honnan érkezik a helyszínen megállított gépkocsi rakománya.
Az ingatlan tulajdonosai bejelentették, hogy tudomásuk szerint nemcsak feltöltések folynak a bányában, hanem sódert és homokot is rendszeresen szállítanak onnan.
Nemrég a lakók kérésére a szolnoki bányakapitányság is szemlét tartott a helyszínen, és megállapította, hogy a bányában valóban anyagkitermelés folyik. Ennek során lánctalpas, mélyásó kotrógéppel olyan földterületet bontanak meg, ahol korábban nem volt bányászat, és az ebből származó anyagot az ott lévő tó feltöltésére használják. Veress Imre helyettes bányakapitány a szemle jegyzőkönyvében kijelentette, figyelmeztetni fogja a bányavállalkozót, hogy a jogellenes tevékenységet haladéktalanul fejezze be. Amennyiben ez eredménytelennek bizonyul, bírságot szabhatnak ki a céggel szemben. A bányakapitányság ugyanis a tájrendezési és bányabezárási üzemi tervben a bányászati tevékenység feltételéül szabta, hogy megkezdése előtt megkérjék a tulajdonosok hozzájárulását. A terv rendelkező részében az is szerepel, hogy a terület feltöltése a Biztató utca felőli meredek dőlésű bányafal megerősítésének kivételével csak építéshatósági és környezetvédelmi engedéllyel kezdhető meg. Feltöltési engedély viszont csak azokra a bányaterületekre adható, amelyeket a nyilvántartásból töröltek, erre pedig akkor kerülhet sor, ha az érdekelt szakhatóságok elfogadják a tájrendezési és bányabezárási munkák kivitelezését.
A helyszíni szemlén megállapították, hogy a jelenleg folyó feltöltési munkák nem a bányafal megerősítését szolgálják. – A tulajdonosok képviseletében ötfős bizottság jött létre, és ez a bányakapitányság szakértőjének jelenlétében vette fel a jegyzőkönyvet, amelyből kiderül, hogy a General Holding nem azt teszi a területen, amire engedélye van – mondta el Szabó B. Zsuzsanna, a tulajdonosokat képviselő ügyvéd, aki szerint legfeljebb egymillió forintra bírságolhatják meg a céget. Az ügyvédnő tájékoztatása szerint a lakók arra gyanakodnak, hogy az önkormányzatnál hiába kopogtatnak az engedély nélküli tevékenységek miatt. A gépjárművek állandó zaja és levegő szennyezése miatti reklamációra például azt a választ kapták: a teherautók nem tudnak repülni.
– Az önkormányzat intézményi zöld területté minősítette a bányatavat és térségét a helyi rendezési tervben, és készített egy tanulmánytervet az ott létesíthető szabadidős és sportközpontról – tudtuk meg Szirmainé Gilyén Katalintól, a XVI. kerületi önkormányzat környezetvédelmi irodájának vezetőjétől. A bányató kisebbik részének befedése ebben is szerepel, mert a függőleges partfal megerősítése nélkül könynyen megsüllyedhetnek a környék házai. Ezért azonnali rézsümegóvást rendeltek el, de ehhez csak a területen lévő anyagokat használhatná fel a bányavállalkozó. – Tudjuk mi is, hogy ötpercenként szállítják a sittet a területre, hatalmas Kamazokkal, de nem tehetünk semmit, legfeljebb a felhagyott hulladék eltakarítására kötelezhetjük jegyzői hatáskörben a General Holding
Rt.-t – szögezte le az irodavezető.
Lőrincz András, a General Holding ügyvezetője, aki tagadja, hogy egyetlen lakóval is találkozott volna az ügy kapcsán, bejelentette: egyelőre nem nyilatkozik, mert néhány napra Moszkvába kell utaznia.
origo.hu
Többé nem vásárolhatnak energiaitalt a 18 év alattiak
