Svájcnak hírnév és üzlet a banktitok

Nemcsak a Balkánnak, de Svájcnak is hatékonyabban kellene közreműködnie a pénzmosás elleni küzdelemben, amint azt a hét végén az EBRD bukaresti közgyűlésén a gazdasági nagyhatalmak pénzügyi nagyágyúi hangoztatták. Svájc nem old fel banktitkot, cserébe hajlandó adót szedni a külhoni számlatulajdonosoktól.

Luxemburg és Ausztria ellenállását már sikerült megtörnie az uniónak abban a tekintetben, hogy mindkét állam csatlakozzék a jövőre induló pénzügyi informatikai rendszerhez. Svájc viszont még szemlátomást ellenáll annak, hogy információt szolgáltasson az uniós tagállamok adóhatóságai számára az uniós polgárok svájci bankokban vezetett folyószámláiról – részvétele nélkül viszont az informaciós rendszer nem működhet hatékonyan. A svájci óra, svájci csokoládé, svájci banktitok szentháromsághoz nem csak nemzeti büszkeség miatt ragaszkodnak: Svájc évi hét-nyolcmilliárd franktól esne el az adatszolgáltatás révén, hiszen a külföldi bankszámla-tulajdonosok egyharmada elhagyná a svájci bankokat.
Jelenleg úgy tűnik azonban, hogy az EU-nak mégis sikerül rést ütnie a „svájci falon”. Svájc ugyanis nem engedheti meg magának, hogy a banktitok miatt megromoljanak a kapcsolatai az unióval. Az EU alternatív javaslata az, hogy a banktitok maradjon, de a svájci hatóságok kötelezzék adófizetésre az uniós tagállamokból származó számlatulajdonosokat a helvét bankokban tárolt pénzeik után, az adót pedig utalják át a brüsszeli kasszába.