Szükséges a magyar acélipar fejlesztése

Aláírták a vaskohászati szakágazati kollektív szerződést kedden. A megállapodást munkaadói oldalról Tóth László, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés elnöke, a Dunaferr Rt. vezérigazgatója, munkavállalói oldalról Szőke Károly, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke és Gál Károly, a Vasas Kohász Önkéntes Érdekvédelmi Szövetség képviselője látta el kézjegyével. A most aláírt megállapodás tízezer munkavállalónak nyújt szerződéses védelmet és 25 vállalkozás tartozik a hatálya alá – mondta Gál Károly a szerződéskötést követő sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a cégek körét bővíteni szeretnék az aláírók.

A kollektív szerződés tartalmaz egy bér- és egy szociális megállapodást. A bérmegállapodást azonban csak 2002 végére dolgozzák ki véglegesen, mert jelenleg az ötvenezer forintos minimálbér megfizetése is súlyos terhet jelent a cégek számára. A tervek szerint a szerződésben hét fizetési kategóriát alakítanak ki. A szociális megállapodás értelmében a vállalatoknak négy juttatás közül hármat kötelező megfizetniük, tehát az étkezési és az üdülési hozzájárulás, a temetési segély és az önsegélyező nyugdíjpénztári befizetés közül kell választaniuk hármat. Az esetleges létszámleépítéseket a munkaidő rugalmassá tételével kívánják kivédeni, így a folyamatos termelés érdekében a munkaadó a napi nyolc óránál kevesebb vagy több munkaidőt is meghatározhat, de háromhavi átlagban meg kell felelnie a napi nyolc órának. Mint ismert, a Dunaferr Rt. a kedvezőtlen piaci helyzet és az egyéb nehézségek miatt tavaly 3,7 milliárd forint veszteséggel zárta az évet, amiből egymilliárd forint egy korábbi, tavaly aktuálissá vált kötelezettség kifizetéséből adódott.
Kérdésre válaszolva Tóth László elmondta: az első negyedévi veszteséget 1,6 milliárd forintra tervezték, azonban az amerikai protekcionista intézkedések, és az ennek következtében Európában kialakult acélipari helyzet következtében olyan mértékű árengedményekre kényszerült a Dunaferr, ami miatt az első negyedévi mérleg 2,6-2,7 milliárd forintos negatívumot hozott. Emlékeztetett: míg évekkel ezelőtt 3,5 millió tonna volt az évi acéltermelés hazánkban, addig mára ez a mennyiség csaknem kétmillió tonnával csökkent. Hangsúlyozta: ha azokat a gazdasági fejlesztéseket, amelyeket kormányzati szinten már deklaráltak, meg kívánják valósítani, akkor mindenképpen szükség van a magyar kohászatra, illetve annak további fejlesztésére.