Újabb hágai „önkéntesek”

A scheveningeni fogdában van tegnaptól Nikola Sainovics volt jugoszláv kormányfőhelyettes, Milosevics egyik legközelebbi munkatársa is, aki ellen a Koszovóban elkövetett bűncselekményekben való részvétel miatt emelt vádat a hágai Nemzetközi Törvényszék. A koszovói vádirat alapján körözöttek közül már csak Szerbia aktuális elnöke hiányzik.

Az öt vádlottból hárman – Milosevics, Ojdanics és Sainovics – már Scheveningenben ülnek, Sztojiljkovics öngyilkosságot követett el, Milan Milutinovics szerb elnök kiszolgáltatását pedig Belgrád addig igyekszik halogatni, amíg le nem telik a mandátuma. A nemzetközi közösség, mint ahogy a hágai törvényszék sem, nem ismeri el Milutinovics mentelmi jogát. Hiszen a szerb vádlottak közül jó néhányan hivatkozhatnának képviselői immunitásukra. Ha Milutinovicsot is kiadnák, akkor egyszerre lehetne lefolytatni a pert a koszovói vádirat szerint.
Sainovics egyébként önként utazott Hágába „a nemzet és az állam érdekeit tartva szem előtt”. A belgrádi repülőtéren nem tett nyilatkozatot az újságíróknak, akiknek még alkalmuk sem volt meggyőződni, hogy a vádlott valóban az Amszterdamba induló gép fedélzetén van. Csak a védőügyvédek erősítették meg, hogy a JAT repülőjében tartózkodik védencük, aki az úgynevezett hágai törvény elfogadása után volt kénytelen döntést hozni az „önkéntes” hágai útról. Toma Fila híres belgrádi ügyvéd cáfolta, hogy Sainovics kész lenne vádalkut kötni. „Védencem becsületes, s ha nem így lenne, nem is vállaltam volna védelmét”, nyilatkozott önérzetesen Fila, hozzátéve, hogy „a szabadsághoz nem az áruláson át vezet az út”. Kifejezte reményét, hogy Sainovics néhány hónap múlva hazatérhet, hogy a szerb kormány garanciáival élve szabadlábon védekezhessen. Sainovics egyébként a második hágai utas azon hat vádlott közül, akik bejelentették, hogy önként állnak a bíróság elé. A törvényszék öszszesen 23 személy kiadatását követeli Belgrádtól. Sainoviccsal érkezett Scheveningenbe a boszniai szerb nemzetiségű Momcsilo Gruban, akit az omarszkai (Prijedor, Bosznia) fogolytáborban 1992-ben, a háború idején elkövetett bűncselekményeiért – a horvát és a muzulmán foglyok gyilkolása és kínzása miatt – vonnak majd felelősségre.
Ibrahim Rugova koszovói elnök is Hágába utazott, hogy a mai tárgyaláson tanúskodjon Milosevics ellen. A helyzetelemzők egyetértenek, hogy Rugova a vád eddigi legfontosabb tanúja. Ez lesz egyébként Milosevics és Rugova harmadik találkozója. Az első Belgrádban volt Holbrooke amerikai közvetítő unszolására, amikor is Rugova a függetlenség elismerését követelte Milosevicstől. A második ugyancsak a szerb fővárosban volt, eléggé tisztázatlan körülmények között. Azt sem lehetett tudni, hogy Rugova önként vett-e részt a tárgyalásokon, vagy a szerb hatalom foglya (a gyanút fokozta, hogy meglepetésre a légicsapások beszüntetésére szólította fel éppen az albánságot védelmező NATO-t). Római közbenjárásra mentették ki Belgrádból. A mai, harmadik „találkozóra” igencsak megváltoztak a pozíciók. Milosevics fogságban van, Rugova pedig elnök.