A botrány miatt aggódik a Nyugat

A kommunista titkosszolgálatok történetének újraírására tett bizarr kísérletként értékelte lapunknak Tóth András állítását Alex Standish, a tekintélyes Jane’s Intelligence Digest szerkesztője, miután a Miniszterelnöki Hivatal polgári titkosszolgálatokért felelős államtitkára tegnapi kijelentésével azt sugallta: Medgyessy Péter miniszterelnök 1977–1982 között korábbi munkahelyén épp a KGB ellen védte Magyarország érdekeit.

Bár hivatalos külföldi vélemény a kedden kipattant magyarországi botránnyal kapcsolatban nem jelent meg, és a diplomáciai gyakorlatnak megfelelően erre valószínűsíthetően nem is fog sor kerülni, vezető nyugati körökben komoly aggodalom tapasztalható Medgyessy Péter magyar miniszterelnök múltjának most napvilágot látott, eddig ismeretlen részletei miatt.
– Nyilvánvaló, hogy a NATO-n belül elképzelhető biztonsági felülvizsgálat az ügy kapcsán, de legalábbis aggodalmat keltett ez a hír a katonai szövetségben – szögezte le kérdésünkre Alex Standish, a brit Jane’s Intelligence Digest című folyóirat szerkesztője, aki munkája révén szoros kapcsolatokat ápol nyugati hírszerző körökkel. A tekintélyes és szakmai körökben mérvadónak számító Jane’s biztonságpolitikai intézet által kiadott, nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó újság vezető szerkesztője úgy véli, hogy Magyarország nyugati szövetségeseit most az is aggaszthatja, hogy nem tudni, milyen kompromittáló információi lehetnek Moszkvának Medgyessy Péterről, hiszen a szovjet „szatellitállamok” kémelhárításának a Szovjetunió iránti egykori elkötelezettsége letagadhatatlan.
Arra a Tóth András polgári titkosszolgálatokért felelős államtitkár által tett kijelentésre, miszerint a miniszterelnök korábbi munkahelyén, a Pénzügyminisztériumban a KGB ellen (is) védte volna a magyar érdekeket a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások során a nyolcvanas évek elején, Alex Standish kifejtette: – Őszintén szólva elég nehezen hihető ez a történet. Úgy vélem, hogy mindez meglehetősen nyilvánvaló és bizarr kísérlet a szovjet idők alatti magyar titkosszolgálatok történetének újraírására.
Medgyessy Péter miniszterelnök tegnap reggel a parlamentben nem kevesebbet állított, mint hogy a Pénzügyminisztériumban 1977 és 1982 között kémelhárító tisztként segítette, hogy idegen hírszerzők ne jussanak magyar titkokhoz, ne akadályozhassák meg az ország IMF-csatlakozását.
Tóth András államtitkár ennél is tovább ment, és tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette: annak idején a magyar elhárításnak az orosz KGB-vel szemben kellett védenie Magyarország azon törekvését, hogy csatlakozzon a Nemzetközi Valutaalaphoz.
Szélesebb politikai kontextusba helyezve a történteket, Alex Standish a NATO szempontjából különösen aggasztónak tartja, hogy Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése óta, aki maga is a KGB-ben csinált karriert, általánosan érezhető Oroszország azon törekvése, hogy hírszerző pozícióit Kelet- és Közép-Európában újjáépítse. A JID szerkesztője nem állítja, hogy maga Medgyessy Péter aktív tagja lehet majd egy ilyen régi-új hálózatnak, ám szerinte fennáll a veszély, hogy azon személyek közül, akikkel korábban egy hálózatban dolgozott a jelenlegi miniszterelnök, akadhatnak olyanok, akik a putyini törekvések hatására ilyen szerepet vállalnak, és ha ezekkel az emberekkel Medgyessy Péter ma is kapcsolatot tart, az mindenképpen biztonsági kockázatot jelent majd a NATO számára is.
Alex Standish szerint egyébként vezető nyugati körökben máris kérdések merülnek fel az uniós csatlakozás előtt álló új kormány stabilitását illetően, főképp amiatt, hogy ez az információ csak most látott napvilágot, és hogy az új miniszterelnök egészen ez idáig képes volt titokban tartani múltjának ezt a részét saját szövetségesei előtt is. A szerkesztő mindazonáltal úgy véli, hogy noha ez az ügy munícióul szolgálhat majd a NATO bővítését ellenzőknek, a most következő körben csatlakozó államok leendő NATO-tagságát nem veszélyezteti, ám komoly kérdéseket vethet fel például Ukrajna esetében.