A közönség hű Thália Tisza-parti hajlékához

A Szigligeti Színház pompás épülete tizenkét éve a szolnoki Tisza-part „ékszerdoboza”. A szolnoki színjátszás története ennél jóval régebbi hagyományokra nyúlik vissza, hiszen az első színházi előadást 180 évvel ezelőtt tartották a Tisza–Zagyva torkolatában, a Zöldfa fogadóban, kirobbanó sikerrel.

Egy Székesfehérvárról Erdélyországba tartó színész, Szilágyi Pál volt az előadás lelke, ő ,,toborozta” hirtelenjében a társulatot. A Tündérlaki Magyarország bemutatója olyannyira elnyerte a közönség tetszését, hogy helyben megrendelték az ismétlést, azaz vacsora után még egyszer el kellett játszani az egész darabot.
Állandó színházépületet, kőszínházat 90 évvel ezelőtt a Bánk bán díszelőadásával avattak Szolnokon. A 800 férőhelyes, szép épületet 1919-ben a román csapatok csaknem teljesen szétlőtték. Csak 1927-re építették újjá, az eredetihez kevéssé hasonlatos pompával, ám a színházépület radiátoraiba bevezették a mellette akkorra megépült Tisza Szálló gyógyvizét. (Korábban nem volt fűtés.) A második világháborút sérülésekkel ugyan, de átvészelte, volt, amikor csupán ponyva fedte a nézőteret, hogy ne hulljon a közönség nyakába a hó.
A színház az 1951–52-es évad óta viseli Szigligeti nevét, szocreál korszaka 1963-ban kezdődött és 1991-ig tartott. Schwajda György igazgató akkor kérte föl Siklós Mária építészt: álmodja meg bátran a kultúra szolnoki palotáját.
A Szigligeti Színház nagy korszaka Berényi Gábor igazgatása alatt, a hatvanas évek elején vette kezdetét; azóta ,,sikk” a fővárosból is Szolnokra utazni színházi élményért. A Madách Kamarát, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, valamint a kaposvári Csiky Gergely Színházat követően a szolnoki Szigligeti Színház nézőterén egy kft. önzetlen adományaként szerelték fel azt az ,,indukciós hurkot”, amely kiküszöböli a zavaró zajokat, ugyanakkor felerősíti a színpadról érkezőket a nagyothalló készülékkel rendelkezőknek. A 465 fős nézőtér 100– 150 helyén immár a hallássérültek is élvezhetik az előadásokat. A szakemberek a békéscsabai Jókai Színházban, majd a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központ nézőterén folytatják az indukciós hurok beszerelését.
A szolnoki Szigligeti Színház jegyirodája előtt a bérletek meghirdetésekor a színházrajongók hosszú sora kígyózik minden évad kezdetekor. Évadonként 12 ezer bérletet adnak el, az előadások telt házat vonzanak. Az épület egyes részei, helyiségei azonban ismét megérettek a felújításra.
A szolnoki színjátszás 180 éves történetéről a helyi újságírók doyenje, Tiszai Lajos ír könyvet Egy élet a kakasülőn címmel, amely a karácsonyi könyvvásárra jelenik meg.