Friss levegőt követelnek

A Friss Levegőt polgári kör az Erzsébet téri demonstráció után újabb, most már országos akciót indít. Nyílt levélben tiltakoznak az ellen, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök és az MSZP beterjessze 1956-ra vonatkozó törvényjavaslatát. Tegnap lemondásra szólították fel Demszky Gábor főpolgármestert.

Horváth Éva budakeszi zöldövezeti lakásában délután hatra már az összes széket és egyéb ülőalkalmatosságot elfoglalta valaki – a törött kanapét is előhozták –, de még mindig érkeznek a vendégek. A Friss Levegőt polgári kör tagjai első akciójuk, a nagy port kavart labdás demonstráció után azért gyűltek össze, hogy értékeljék a helyzetet, és kidolgozzák a stratégiát. A kör több mint 30 ember összefogásából alakult meg, és jelentkezett be a Demokráciaközpontnál mindjárt az elsők között. Horváth Éva állítja: az idea már régen bennük motoszkált, Orbán Viktor leköszönt miniszterelnök a Várban csak formát adott az addig képlékeny elképzeléseknek. – Legyen polgári kör! Legyen, mondta a társaság, a lényeg az, hogy csináljunk végre valamit. Van, aki a barátai révén kapcsolódott a körbe, de van olyan is, aki az utcáról esett be. A középkorú röntgenorvos, Ildikó, pedig a margitszigeti találkozón ismerkedett meg a csapattal.
Amikor Zalai Katalin – aki egy reklámügynökséget vezet – először jött el a heti találkozóra, senkit nem ismert a tagok közül. Egy tervvel érkezett, amihez szövetségeseket keresett: kellene egy olyan kiadvány, ami ingyenes, és elsősorban a baloldali szavazók felvilágosítására irányul – jelentette be. A céllal mindenki egyetértett, de akkor éppen a Demszky-gödör ügyével volt elfoglalva a társaság. Kata persze ottragadt, és a csütörtöki demonstráció megszervezésében már ő is részt vett.
A lakásban egyre nagyobb a zsivaj, szinte lépni sem lehet a beszélgető csoportoktól. Fél hét tájban – bár még mindig várnak vendégeket – megkezdődik a munka. Ahogy egy polgári körhöz illik, mindjárt kultúrával: bemelegítésként Vincze Gabi, a csoport egyik fiatal tagja olvassa fel erre az alkalomra írt „fűzfapoémáját”. A magyar–angol szakos tanárnő tökéletes rímekbe szedve énekelte meg az Erzsébet téri akciót, a „hősöket”, és a „szörnyeket”. Az összejövetelre eljött Kerényi Imre rendező is, aki a demonstráció egyik szónoka volt. Maliciózus beszámolóját a lezárt parkba hajigált labdák viszontagságos sorsáról derültség és általános felháborodás fogadta. – Demszky Gábor ismét hazudott. A legszélesebb nyilvánosság előtt, a Kossuth rádióban megrágalmazott minket. Azt állította, hogy a Fidesz adta a pénzt arra a 300 labdára, amit odavittünk – mondja Horváth Éva. – Persze, én azt is hallottam, hogy nem is mi, hanem a Fidesz szervezte az egészet – teszi hozzá az egyik férfi. – Ezek képtelenek elhinni, hogy egyszerű civilek is meg tudnak szervezni egy demonstrációt. Szerintem tiltakozni kellene. Ha nem lépünk, legközelebb is semmibe vesznek minket – javasolja Molnár Györgyi. – Világos, de milyen formában? – veti fel a kérdést Hős Gábor. Végül a tagság hosszas vitatkozás után úgy döntött, hogy nyílt levélben szólítják fel a polgármestert: ne „focizzon” a jótékony célra adott labdákkal, inkább mondjon le, de előtte küldje el őket a fóti gyerekeknek. De hogyan juttassák el a levelet? A legtöbben azon a véleményen vannak, hogy sajtótájékoztatót kell tartani az ügy fejleményeiről. Horváth Éva vállalja a szervezést, ami nem egyszerű dolog. – Ebbe is bele kell tanulnunk – mondja, miközben megpróbálja összeírni, hogy mely orgánumokat célszerű értesíteni. Közben Hős Gábor kér szót, hogy röviden értékelje a demonstrációt. Mint mondja, a rendszerváltozás óta talán egyetlen komoly megmozdulás sem volt a fővárosban a vezetés ellen. A Friss Levegőt polgári kör több ezer embert tudott megmozgatni, tehát mindenképpen sikeres volt az akció. Hős Gábor beszámol a költségekről is: a hangosítás, a táblák, a labdák árát, ami öszszesen 120 ezer forint, összeadja a tagság.
– Sokaknak ugyanaz a véleménye például a főváros vezetéséről, mint nekünk, de félnek kinyilvánítani, félnek mozdulni. Sok vidéki emberrel is találkozom, akik még mindig csak suttogva merik kérdezni, hogy mi történik az országban. Ez döbbenetes, ennek véget kell vetni. Azért kell folytatni az akciókat, hogy felbátorodjanak az emberek. Szerintem ez a polgári körök egyik fő feladata – mondja Olajos Csaba, akinek édesapja az MDF egyik alapító tagja volt.
– Engem például halálosan felháborít, amit a szocialisták ’56-tal művelnek. A hóhérok jogutódai avatják szentté a kivégzetteket. Ez kimeríti a halottgyalázás fogalmát – veti közbe egy férfi. Ebben a témában teljes az egyetértés, és hamar megszületik a megegyezés: újabb nyílt levél készül, amitnem csak az „illetéktelen” Medgyessynek, hanem Orbán Viktornak is elküldenek. Horváth Éva viszont úgy véli, egy polgári kör ne levelezgessen, hanem cselekedjen. Az egyik tag rögtön felveti, a levéllel indítsanak országos akciót. Az ötletet elfogadják a többiek is. A dokumentumban felhívják a többi kört, a civil szervezeteket, a polgárokat, ha egyetértenek, tiltakozásul küldjenek egy levelezőlapot Medgyessy Péternek.
– Gyerekek, nem túl nagy falat ez nekünk? – teszi fel a kérdést bátortalanul egy hölgy. – Ugyan mit tudnak csinálni velünk? Elvisznek a Gulágra? – nyugtatja a mellette ülő férfi. – A bosszúhoz értenek, ismerjük el, ezt most is bebizonyították – dörmögi valaki.
Molnár Györgyi, aki magyar– történelem szakos tanárként dolgozott hosszú évekig, úgy véli, a polgári körök megalakításával végre lezárult a „passzív ellenállás” korszaka, de a szorongás a legtöbb polgár lelkébe mélyen beivódott. Meg kell tanulni félelem nélkül élni.
– Azt hittük, hogy kizárólag a pártok dolga a politika, és ha volt is véleményünk, hallgattunk. Mostanra kiderültek a nagy átverések is, sokan érzik úgy, hogy nem a pártokban, hanem saját magunkban kell bízni, a kezünkbe kell venni a sorsunkat – vélekedik.
– Az én történetem a Terror Házának avatásakor kezdődött – meséli. – Mindig ódzkodtam a tömegtől, kerültem a zsúfolt helyeket. A megnyitó napján mégis arra sétáltam, és olyan megindító összetartást, szeretetteljes légkört tapasztaltam, hogy ott is ragadtam. Úgy éreztem, hogy ’56-ban is valami ehhez hasonló hangulatot élhettek át az emberek, ilyen lehetett köztük a kapcsolat. Ettől kezdve nem féltem a tömegtől. Ott voltam a TF-en, a Kossuth téren, a Dísz téren. Távoli ismerősökkel akadtam össze, akiknek az első szavuk rendszerint az volt: „Örülök, hogy itt vagy”. Fantasztikus érzés volt.
– Április hetedike után ezek a rendezvények nyitották meg az embereket, és ebből a szempontból még a választási vereség is megérte. Ha a Jóistennek dolga volt velünk, az biztosan az volt, hogy a lelketlen, egoista, konzumtömegből lelkes, értékek mentén gondolkozó és cselekvő nép legyen. Ez a polgári körök feladata – mondja, már útra készülődve. Fél tizenegy után lassan feloszlik a társaság. – Szerdán háromkor a Városháza előtt! Ne késsetek! – kiáltja a távozók után Horváth Éva.
***
Levélözön Medgyessynek. A Friss Levegőt polgári kör képmutatónak és álságosnak tartja a szocialista párt és Medgyessy Péter Nagy Imrével kapcsolatos magatartását – hangzott el tegnap Budapesten, a Városházán tartott sajtótájékoztatón. Visszautasítják az MSZMP KB egykori tagjának kezdeményezését, hogy június 19-ét, a megszálló szovjet hadsereg kivonulásának dátumát nyilvánítsák ünnepnappá, mivel Medgyessyék illetéktelenek egy ilyen javaslat megtételére. Tiltakozásra szólították fel az országban működő polgári köröket. Felhívásukban azt kérik: minden polgári kör, amelynek hasonló a véleménye, küldjön tiltakozó levelet a Miniszterelnöki Hivatalba. Nyílt levélben lemondásra szólították fel Demszky Gábor főpolgármestert. Szerintük Demszky a felelős azért, hogy az elmúlt tizenkét évben vezetése alatt romlott a közbiztonság, drasztikusan csökkent a népesség, elsorvadt a tömegközlekedés, és egyetlen közterületi park sem épült a fővárosban. A polgári kör tiltakozik Demszky Gábor múlt heti rádiónyilatkozata miatt is. A főpolgármester a műsorban kifejtette, hogy az Erzsébet térre bedobált labdákat a Fidesz vásárolta közpénzekből. A polgári kör visszautasítja a vádat: a labdákat saját pénzükből vették. Ismételten felszólították a főpolgármestert, hogy azokat küldje el a Fóti Gyermekvárosnak. (P. CS.)