Konfrontáció a bizottságokban

Elutasította az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága tegnap azokat az ellenzéki javaslatokat, amelyek azt szorgalmazzák, hogy 2003. január 1-jétől Budapest, Pécs és Szeged mellett Győrött és Debrecenben is állítsanak fel táblabíróságot. A kormánypárti képviselők érvelése szerint jelenleg nem lehet megteremteni a költségvetési és személyi feltételeket a két további ítélőtábla 2003. januári felállításához. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítására vonatkozó előterjesztést.
Bizonyos, hogy az új kormányzat módosítani fogja a svéd Gripen vadászgépek bérletéről szóló, decemberben aláírt megállapodást azért, hogy a harci eszközök valóban képesek legyenek NATO-kötelékben bevetésre indulni. Ezt Juhász Ferenc szocialista védelmi miniszter jelentette ki tegnap az országgyűlés külügyi bizottsága előtt. Nem NATO-kompatibilis repülőink vannak már, ezek a MiG–29-esek – mondta, majd úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi Gripen-szerződés alapján lesz „14 darab másik, műrepülésre alkalmas repülőgépünk”.
A kancelláriaminiszter, miután felmentette a titkosszolgálati hivatalok vezetőit, még az MSZP által jelölt két utód meghallgatásán sem jelent meg. A nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai úgy vélik: Kiss Elemér udvariatlan gesztussal tetézte a politikai tisztogatást. A parlament nemzetbiztonsági bizottsága támogatta Czukor József és Zsohár István kinevezését az Információs Hivatal, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatói posztjára. A nemzetbiztonsági szakszolgálat vezetői posztjára jövő héten nevezzük meg a jelöltet – nyilatkozta a zárt ülést követően Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár. Példátlan udvariatlanság, hogy Kiss Elemér kancelláriaminiszter nem volt jelen a főigazgatójelöltek meghallgatásán – kommentálta Kövér László bizottsági elnök a miniszter távolmaradását, hozzáfűzve: erre az elmúlt években nem volt példa.
Az integrációs bizottság zárt ülésén meghallgatta Juhász Endre EU-főtárgyalót, aki az ülés után elmondta: a tárgyalások kritikus szakasza novemberben és decemberben várható. Szent-Iványi István, a bizottság elnöke szerint a médiatörvény EU-jogharmonizációs módosítása előrelépést jelent a tárgyalásokon.
***
Schmitt Pál megalázása volt a cél. Törvénytelenséget követett el Schmitt Pál, amikor köztisztviselőként elvállalta a főpolgármester-jelöltséget, az ellenzéki pártok támogatását, s részt vett azok rendezvényein, még mielőtt felmentését kérte volna nagyköveti beosztásából – mondta tegnap Kovács László külügyminiszter az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén. A külügyminiszter szerint közszereplést nem vállalhat köztisztviselő. – Azért mentettem fel Schmitt Pált június 30-i hatállyal, mert a politikai öszszeférhetetlenséget nem lehet tovább fenntartani – tette hozzá Kovács. Fazakas Szabolcs MSZP-s tag azt is felvetette, hogy a testület nyilatkozatban ítélje el Schmitt Pált az általa elkövetett jogszabálysértés miatt. A grémium végül abban állapodott meg, hogy a diplomatáról kialakított véleményeket külön-külön csak pártpolitikusi minőségben tehetik meg a bizottság vezetői, tagjai. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke jogilag tarthatatlannak nevezte az MSZP törvénysértésre vonatkozó vélekedését. Schmitt Pál nem sértett meg semmilyen jogszabályt. Németh Zsolt szerint a külügyminiszter vélhetően politikai okok miatt megpróbálta megalázni. A nagyvonalúság hiánya mélységesen árt a kormány külpolitikájának és a magyar–svájci kapcsolatoknak is – hangsúlyozta a külügyi bizottság elnöke. (P. G.)