Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök katonai tiszteletadással fogadta tegnap Mádl Ferencet a fellobogózott Quirinale-palota udvarán. Az államfői tárgyalás után Ciampi köztársasági elnök elmondta: a magyar államfővel egyetértettek abban, hogy a két ország között stabil kapcsolatot teremtettek a magyar–olasz politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kezdeményezések éppúgy, mint a két nemzet azonos célkitűzései. Az olasz államfő méltányolta, hogy hazánk „igazi európai lelkesedéssel készül az Európai Unióba való belépésre”, és megítélése szerint Budapest – majdani tagként – jelentősen hozzájárul majd Európa belső kohéziójához. Az olasz államfő szerint össze kell hangolni a tagországok politikáját a befektetések fejlesztése terén – a képzéstől a kutatásig –, hiszen ez az európai ipar versenyképességének feltétele. Ciampi külön hangsúlyozta, hogy az európai kulturális identitás védelmét következetes nemzeti elkötelezettségnek kell kísérnie a történelmi-művészeti örökség megőrzése végett.
Mádl Ferenc magyarországi látogatásra hívta meg az olasz köztársasági elnököt. A magyar államfő nyilatkozatában nemcsak azt méltányolta, hogy a legmagasabb szinten látják vendégül, hanem azt a gazdag hagyományokra támaszkodó, mély kapcsolatot is, amely a magyarságot az olasz néphez fűzi. A közös történelmi örökség mindkét nemzet történelmében jelentős szerepet játszott, és ma is szilárd alapot jelent országaink együttműködésében. Mindez természetesen vezetett ahhoz, hogy meghirdessük a 2002-es évben Itáliában rendezendő magyar kulturális évadot. A szezon Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójával esik egybe, annak a magyar szabadságharcosnak az évfordulójával, aki hosszú évtizedeket töltött emigrációban Itáliában.
Olaszország – mondta Mádl Ferenc – a bővítés egyik legelkötelezettebb támogatója. Mádl Ferenc a magyar polgároknak szóló elismerésként értékelte a több mint 700 évvel ezelőtt alapított nápolyi II. Frigyes Egyetem díszdoktori címét, amellyel Olaszországban megtisztelik.
Az elnöki palotából a magyar köztársasági elnök és kísérete a Montecitorio-palotába vonult át. A szenátus elnökével való személyes tárgyalás után az olasz képviselőházban, Magyarországnak az Európai Unió jövőjére vonatkozó álláspontjáról tartott beszédet. „Számunkra az Európához való visszatérés az Európa mint eszme, mint érték – és intézményrendszer jövőjéhez történő hozzájárulás igényét jelenti – mondta az államfő –, hogy érdemben akarjuk a konvent munkáját gazdagítani. Európa sajátos küldetése abban áll, hogy elviselhetővé tegye az amúgy szükségszerű globalizációt. Evégett az unióra kell ráruházni azokat a hatásköröket, amelyek révén egyértelmű politikai és jogi legitimitást nyer küldetésének betöltéséhez. A magyar álláspont szerint jó lenne ezeket a hatásköröket világosabban körülhatárolni. Az unió intézményrendszerének fogyatékossága ugyanis az, hogy az érvényben lévő szerződések nem tartalmazzák a megfelelő hatásköri leírásokat. Az EU intézményrendszerének célja az is, hogy erősödjön elemeinek demokratikus legitimációja. Döntései csak akkor lehetnek jogszerűek, ha a nemzeti parlamentek, akárcsak maga az Európai Parlament (EP), a jelenleginél nagyobb szerephez jutnának. Bízunk abban – jelezte Mádl Ferenc –, az olasz törvényhozás támogatni fogja azon törekvésünket, hogy Magyarország annyi EP-képviselőt küldhessen majd, amennyi lakosságának súlya alapján megilleti. Mi magyarok elfogadhatónak tartjuk, hogy az európai integráció fejlődése egy uniós alkotmány elfogadásának irányába folytatódjék. Lehetőséget látunk az alapvető jogok chartájának további tartalmi gazdagítására. Így elképzelhetőnek tartjuk – hangsúlyozta Mádl Ferenc –, hogy a charta a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak védelmére is kiterjedjen.
csúcstalálkozó
Mit várhatunk a mai alaszkai csúcstalálkozótól?
