A cégek öt százaléka gondban a sávszélesítés miatt

Csak a hazai cégek öt százalékának helyzete rendült meg azután, hogy a jegybank sávszélesítésével tavaly erősödött a forint – derül ki egy kamarai felmérésből. Az MKIK szerint az export átstrukturálása lehet az egyik hatékony válasz az MNB-lépésre.

A hazai cégek 37 százalékának csökkent forintban számított exportja azután, hogy a jegybank tavaly májusban kiszélesítette a forint árfolyamsávját. A vállalatok 51 százalékának viszont nőtt a kivitele – olvasható a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elemző intézetének 256 vállalat megkérdezésével készített felméréséből.
Saját terveikhez képest a cégek háromnegyedének kivitele lett kisebb a valóságban. Közülük majdnem minden második gondolja úgy: ebben nagy szerepet játszott a forint árfolyamának megugrása. A változást elsősorban azok érezték meg, akiknél 80 százalék feletti a bérmunka aránya. Érzékenyen reagáltak azok is, akiknél már eleve alacsony, tíz százalék alatti volt a profithányad, többségében belföldi beszállítókra támaszkodtak vagy kizárólag külföldre termeltek.
Az MKIK szerint a nagyobb cégek – tartalékaik mozgósításával – könnyebben tudták kivédeni az árfolyamok módosulását, mint a kisebb (inkább magyar tulajdonú) társaik. A legalább nyolc-tíz éve működő vállalatok kevésbé rugalmasabbnak bizonyultak, mint a később startolók. Összességében csak a cégek öt százalékának helyzete vált bizonytalanná a sávszélesítés nyomán.
Parragh László, a kamara elnöke tájékoztatóján úgy vélte: hosszú távon csak a versenyképesség hatékonyságának javításával és a kivitel átstrukturálásával lehet reagálni az árfolyam-politika módosulására. A cégek döntő többsége mindenesetre most csökkenti a termelési költséget, bővíti belföldi értékesítését, növeli exportárait, vagy továbbhárítja a devizás elszámolás szállítói felé.
Az MNB az infláció leszorítása és saját mozgásterének növelése érdekében növelte plusz-mínusz 15 százalékra (az addigi 2,25 százalékról) a forint lebegtetési sávját 2001-ben. Varga Mihály akkori pénzügyminiszter a lépés idején rámutatott: a döntést a hazai gazdaság kiszámítható növekedési pályája is lehetővé teszi.