Pár nap múlva lesz az úgynevezett „véres péntek” harmincadik évfordulója. Azon a napon, 1972. július 21-én az IRA addig nem látott arányú bombamerénylet-sorozatot hajtott végre Belfastban, amely tömegesen szedte áldozatait a polgári lakosság köréből. A felrobbantott 21 pokolgépnek kilenc halálos és 130 sebesült áldozata volt. Az IRA most, harminc év távlatából, szokatlan nyilatkozatot adott ki, amely fenntartás nélküli bocsánatkérés az elmúlt három évtized polgári áldozatainak gyászolóitól, illetve az életben maradt áldozatoktól.
Az IRA nyilatkozatának megvan a politikai jelentősége, még akkor is, ha nem teljesen igaz, hogy ez az első ilyen bocsánatkérés. Az elmúlt évtizedekben előfordult már egyszer-kétszer, hogy a terrorszervezet bocsánatkérőn beismerte, tévedést követett el, a halálos merényletnek nem azok lettek az áldozatai, akik ellen irányult. Ezekben a nyilatkozatokban a közvélemény annak idején mindig cinikus propagandahúzást látott.
Ezúttal alighanem többről van szó. Gerry Adams, a Sinn Fein elnöke, a biztonsági szervek tudomása szerint harminc évvel ezelőtt az IRA belfasti brigádjának vezérkarába tartozott. A Sinn Fein ma egyre inkább hangsúlyozza, hogy felelőségteljes politikai párt, amely békés eszközökkel küzd radikális céljai megvalósításáért.
Vannak, akik az IRA hadviselé-sének végleges lezárulását látják a mostani nyilatkozatban. Ezek rámutatnak, hogy az IRA minden korábbi gesztusa, beleértve a két lefegyverkezési akciót is, a brit és az ír kormánnyal egybehangolt menetrend része volt, míg ez a nyilatkozat meglepte a két kormányt.
David Trimble, az ulsteri kormányzat főminisztere, aki a londoni alsóházban a legerősebb ulsteri unionista pártot képviseli, arra hívta fel a figyelmet, hogy az IRA csak régi bűnöket ismer be, csak azokért kér bocsánatot, de jelenlegi cselekedeteiért nem, és semmiféle ígéretet sem tesz a jövőre vonatkozólag.
origo.hu
Jó az a szóda, de a kockázatait kevesen ismerik!
