Kritikus kollégiumi pénzhiány

A felsőoktatási kollégiumok egy része végóráit éli. A felújítás egy-egy szakaszának összegére lehet ugyan pályázni, de mindez nem visz közelebb a célhoz, az alapos és teljes felújításhoz. Részmegoldásként nyári szállókat működtető cégeknek adják bérbe őket, de ennek előnyeit – a pár ezer forintos napi szállásdíj miatt – csak a külföldiek élvezhetik. Az Oktatási Minisztérium „Collegium 21” néven fejlesztési programot indít.

A Kőrösi Csoma Sándor Kollégium, az ELTE egyik legnagyobb kollégiuma három épületből áll (A, B, C), melyeket park és sportpályák vesznek körül. A kollégium igazgatója, Bársonyi István arról számolt be lapunknak, hogy felújításaik a pénzszűke miatt inkább csak szépségtapaszok a több mint 30 éves épületeken. Ugyan az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kollégium Közalapítvány pályázatából sikerült pár millió forintot szerezniük, és felhasználják saját bevételeiket is, de több mint tízmilliárd forint kellene a teljes korszerűsítéshez, felújításhoz, mert a rendelkezésükre álló összegből a teljes rendbetétel nem oldható meg. Az épületek teljesen lelakottak, a csapok vízkövesek, időnként nem folyik a víz, az elektromos rendszer elavult, a szennyvízcsatornák is végóráikat élik, gyakorlatilag a 24. órában vagyunk – fejtette ki az igazgató. Ebben az állapotban is bérbe adják ugyan az úgynevezett hostelt leginkább külföldiek által látogatott nyári szállókat üzemeltető cégeknek, hogy az összeget a felújításokra használhassák, de még ez a pénz is édeskevés a teljes megújuláshoz. Bársonyi István elmondta, hogy ezt a problémát már kormányzati szinten kellene kezelni, kormányprogrammá alakítva. Ha meglenne a szükséges pénz, a kollégium lakóit át lehetne költöztetni – egy kisebb átalakítást követően – a kerületben található két, üresen álló laktanyába, így a kollégiumi épületeket fel lehetne újítani. Az ELTE kezelésében álló, kincstári vagyonnak minősülő épület megújítására azonban az egyetemnek sincs pénze. Az igazgató véleménye az, hogy az önkormányzatnak, az Oktatási Minisztériumnak, az egyetemnek és a kollégiumnak együttesen kellene felvállalni ezt a halaszthatatlan ügyet, és előteremteni a szükséges forrást. Igazából nem beszélni kellene róla, hanem csinálni, mert a diákok jelenleg nagyon rossz körülmények között élnek – tette hozzá Bársonyi István.
A Budapesti Műszaki Egyetemnek (BME) jelenleg nyolc kollégiuma van, gyakorlatilag minden karnak van egy-egy, de vannak „vegyesen lakott” kollégiumi épületek is. A BME-n a hallgatók több mint 60 százaléka vidéki, de a nyolc kollégiumban csak a jogosultak alig 60 százalékának, közel négyezer hallgatónak tud elhelyezést biztosítani az egyetem.
A Műegyetem gazdasági vezetése kénytelen rászorítani a kollégiumokat a saját bevételei növelésére. Az egyetem a saját költségvetési keretéből nem tud annyit áldozni a kollégiumokra, például felújításra, mint amennyire szükség volna. Az egyetem legmagasabb kollégiumában, a 18 emeletes Schönherz Zoltán kollégiumban már évek óta a gyorsliftek állandó meghibásodásaival küzdenek, több tízmillió forint kellene egy generálfelújításra, és ez csak egy a sok probléma közül. Több más kollégiumi épületnél is szükséges lenne az épületfelújítás.
Visnyei László, a Bánki kollégium gazdasági vezetője elmondta, hogy ők a Mellow Mood Kft.-nek adták bérbe nyárra a kollégiumot egészen augusztus 20-ig, hostel üzemeltetéséhez. Az iskolakezdés előtti néhány hétben pedig elvégzik a legszükségesebb felújításokat. Vörös Adél, a Mellow Mood Kft. munkatársa arról számolt be lapunknak, hogy összesen 94 helyet bérelnek a Bánki kollégiumtól, melynek kihasználtsága átlagosan 80 körüli. Azt is elmondta, hogy a legtöbben Norvégiából, Svédországból, Dániából, Finnországból jönnek, kivétel nélkül a huszonéves korosztályból, de vannak amerikai, koreai, japán, sőt idén először kínai vendégeik is. Kifejtette, hogy míg a külföldiek kényelmesen kifizetik a pár ezer forintos napi szállásdíjat, a magyaroknak mindez túl drága, így nem is szokott magyar vendégük lenni.
Az Oktatási Minisztérium munkatársa lapunknak elmondta, hogy a tárca „Collegium 21” néven indítja a megújított kollégiumfelújítási és -fejlesztési programot. Ennek részeként a kormányzat a XXI. század elvárásainak megfelelő felsőoktatási kollégiumok megépítését, illetve a már meglévők átalakítását, korszerűsítését tervezi, továbbá újfajta szakmai kapcsolat kialakítását kívánja előmozdítani a kollégiumok között. A tárca a szakkollégiumok anyagi és szakmai támogatásának is új rendszerét kívánja kidolgozni és bevezetni, valamint a kormányprogram ezer új férőhely létesítését tűzte ki célul, melyek közé új kollégiumfejlesztési programok is tartoznak. Ezeket a magánszféra bevonásával kívánják megvalósítani. A befektetőkkel a tárgyalások megkezdődtek, a tenderkiírás paraméterei körvonalazódnak, és várhatóan ősszel közzéteszik felhívásukat.