Az amerikai alelnök szükségesnek nevezte a tervezett akciót, a védelmi miniszter pedig nem tartja kizártnak, hogy az USA egyedül is vállalkozna a megelőző háborúra. „Ha helyes döntést hozunk, nem fontos az egyetértés” – vélte Rumsfeld.
Gerhard Schröder egyik választási rendezvényén határozottan leszögezte: „Még messze vagyunk attól, hogy béke legyen a Közel-Keleten. Elhibázott lépés egy Irak elleni támadásról beszélni. Ebből az én vezetésem mellett Németország nem fogja kivenni a részét”.
Peter Struck szövetségi védelmi miniszter szerint: „Németország szuverén állam és még az ENSZ biztonsági tanácsának esetleges határozata ellenére sem vállalna szepet az Irak elleni támadásban.”
Joschka Fischer kétségbe vonja, hogy az amerikai kormány végiggondolta egy katonai akció következményeit, amely a Közel-Kelet teljes átrendeződését vonná maga után. „Az amerikaiaknak ezért éveken, sőt évtizedeken keresztül kellene vállalniuk a felelősséget” – mondta a külügyi tárca vezetője és utalt arra, hogy az amerikaiak és az Észak-atlanti Szövetség közötti ellentéteket a NATO-n belül kell tisztázni. A Zöldek pártelnöke, Claudia Roth közös európai ellenállást szorgalmaz Washinton háborús tervei ellen, mivel a katonai intervenció Irakban illegális és veszélyezteti a béke kilátásait a Közel-Keleten.
Az ellenzéki kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Edmund Stoiber első alkalommal foglalt állást az ellen, hogy az Egyesült Államok egyedül indítson preventív támadást Szaddám Huszein ellen. „Ebben a kérdésben a döntés és a cselekvés monopóliuma kizárólag az ENSZ hatáskörébe tartozik. E meggyőződéssel összeegyeztethetetlen, hogy egy ország előzetes konzultációk és a nemzetközi közösség mandátuma nélkül egyéni lépésre szánja el magát” – a bajor politikus egyben kiállt az Irakra kifejtett nyomás fokozása mellett, annak biztosítására, hogy az ENSZ-ellenőrök folytathassák munkájukat.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf
A miniszter büszke a honvédek teljesítményére.
