Budafok egyik főutcáját, amelyet a XIX. század elejéig nemes egyszerűséggel csak Fő utcának neveztek, a helyi képviselő-testület hivatalosan 1902-ben keresztelte át Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója nevére.
A mai Savoyai Jenő tér és a Tóth József utca között húzódó Kossuth Lajos utca hosszú ideje Budafok egyik főutcája. „Ha egy idegennek az mondaná az ember, hogy itt nyolcszáz-egynéhány ház van, kételkednék, mert alig látható több mint a község Fő utczája, a Duna mentén egy és fél kilométerre elhúzódva körülbelül kétszázötven házzal. A község többi része néhány mellék utczából, de nagyobb része a háttérben elterülő hegyen kőbe vésett lakóházakból áll, s ezen túl néhány igen szép villa sor látása szomorúan emlékezteti a szemlélőt az egykor ott volt dús termésű, de most már teljesen kipusztult szőlősre” – jellemzi a későbbi Kossuth utca környékét a Buda és Vidéke egy 1894-es számában. A község képviselő-testülete 1902-ben hivatalosan is döntött elnevezéséről, azóta viseli Kossuth Lajos nevét. Ekkoriban töltötték fel a Duna-part felőli oldalát, és láttak hozzá mindkét oldalán igényes polgári lakások építéséhez. A múlt század elején készült képeken még látható, hogy ezek a lakóházak milyen határozott karaktert adtak Budafok főutcájának. A zömükben 1898 és 1910 között emelt épületek historizáló stílusukkal a múlt századelő legszebb utcájává varázsolták a község e részét. A Kossuth Lajos utcai házak egy része később, a század hetvenes éveiben lezajló panellakótelep-építésnek esett áldozatul.
A harminchatos szám alatt, az udvar hátsó felén álló, az 1780-as évek körül épült egyemeletes, eredetileg copf stílusú lakóház ma már műemlék. A Kossuth Lajos utca adott otthont Budafok első polgári iskolájának a régi budafoki községháza szomszédságában. Eredeti, 1904-ben emelt tömbje helyén néhány évtized múlva emelték a ma is látható épületet. Feltételezések szerint az utca hegy felőli oldalában állt Savoyai Jenő hercegnek, Promontor, a későbbi Budafok XVIII. század eleji tulajdonosának a saját pincéje, de többnyire a Kossuth Lajos utca felől közelíthetők meg ma is a városrész legnagyobb tárolókapacitású borpincéi.
A nyolcvanhármas számú épület az egykori pincemesteri tanfolyam hatalmas, kétszintes tömbje. A tanfolyamot 1901-ben Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter utasítására hozták létre, és az ország első szőlészeti, borászati, középfokú szakképesítést nyújtó intézménye volt. Ennek helyén, az eredeti épületben működik ma utódja, a Soós István Borászati Középiskola. A közvetlenül vele szemben álló épületben a XIX. század végén alapított Magyar Királyi Állami Pincészet üzemelt, amely az előző évszázad tulajdonosváltásai után ma a Promontorbor Rt. pincészetének ad otthont. Nevezetessége a különleges, 536 hektoliteres, úgynevezett eucharisztikus hordó, amelyet az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszus alkalmával itt járó Pacelli Jenő bíboros, a későbbi XII. Pius pápa szentelt fel a helyszínen. A hatalmas hordót Hohl Lipót néhai budafoki kádármester és segédei készítették. Igaz, hogy az 1950-es évek óta már nem tölthető, ám ma is az utca egyik legjelentősebb látványossága. Nem messze innen állt Budafok világhírű bormúzeuma, amely a második világháború alatt semmisült meg, amikor széthordták muzeális borait. Úgyszintén a Kossuth Lajos utcában üzemelt a község első állandó mozija is 1908-tól a húszas évek elejéig.
Az utca egyik oldala és fasora a hetvenes évek második felében „tűnt el” végleg, amikor a városközponti lakótelepnek kellett hely, amely ma idegen testként magasodik a kisvárosi hangulatú Budafok közepén.
Súlyos rákot okozhat a rostszegény étrend
