Az egészségtelen táplálkozási szokások – különösen a rostszegény étrend – hozzájárulhatnak a vastagbélrákos megbetegedések számának emelkedéséhez. A brit Élelmiszer- és Italgyártók Szövetsége (FDF) által megrendelt felmérés alapján a szigetország lakosságának túlnyomó többsége nincs tisztában az ajánlott napi rostbevitel mértékével, és ezzel komoly egészségügyi kockázatnak teszi ki magát.

Kevesebb rost, nagyobb kockázat
A felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 7 százaléka tudja, hogy naponta legalább 30 gramm rost bevitele lenne kívánatos az egészség megőrzéséhez. Ezzel szemben az átlagos fogyasztók úgy gondolják, elegendő 12,4 gramm, amely kevesebb mint a fele az egészségügyi ajánlásnak. A valóságban a lakosság napi rostfogyasztása átlagosan 16 gramm, és csupán 4 százalék éri el a javasolt szintet – írja a The Sun.
Ez nem csupán statisztikai adat – a rosthiány számos betegség, köztük vastagbélrák, 2-es típusú cukorbetegség és szív-érrendszeri problémák kialakulásához vezethet.
A rost szerepe a betegségek megelőzésében
A rostban gazdag táplálkozás serkenti a rendszeres bélműködést, elősegíti a rákkeltő anyagok gyorsabb kiürülését, és támogatja az egészséges bélflóra kialakulását. Ugyanakkor a vércukorszint stabilizálásában, a koleszterinszint csökkentésében és a testsúly kontrollálásában is szerepet játszik – ezek mind hozzájárulnak a civilizációs betegségek megelőzéséhez.
Nem véletlen tehát, hogy az Egyesült Királyság már 2015-ben megemelte a hivatalos rostbeviteli ajánlást napi 24 grammról 30 grammra, felismerve a rost szerepét a lakosság egészségi állapotának javításában.
Egyszerű lépések, nagy hatás
A megfelelő rostbevitel eléréséhez nem szükséges drasztikus étrendi változtatás. Már néhány apró döntéssel jelentős előrelépést tehetünk:
- Egy adag fagyasztott zöldborsó közel 5 gramm rostot tartalmaz.
- A fehér kenyér helyett teljes kiőrlésű változat választása több mint 1 grammal növeli a rostbevitelt szeletenként.
- Egy evőkanál mogyoróvaj pedig újabb 1 gramm rostot jelenthet.
A legjobb rostforrások közé tartoznak a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, diófélék és magvak. Az FDF öt konkrét élelmiszert is kiemel, amelyek különösen hasznosak. Ez az eper, az édesburgonya, a barna rizs, a fekete bab és a mandula.