Autópálya-építés: csak szóban

Ellentétes nyilatkozatok kerülnek napvilágra, miután egyre nyilvánvalóbb, hogy csak kampánycélt szolgált és megalapozatlan volt a nyolcszáz kilométernyi autópálya Medgyessy Péter által bejelentett megépítése ebben a ciklusban.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) megalakulása után egy az egyben átvette az Orbán-kormány által készített autópálya-fejlesztési koncepciót, amely legfontosabb célként az M3-as, az M5-ös és az M7-es autópályák országhatárig való meghosszabbítását, az M0-s körgyűrű keleti szakaszának befejezését, a 4-es, a 6-os, a 8-as főutak gyorsforgalmi úttá fejlesztését, valamint a Budapestet elkerülő M4–M8-as autóút megépítését határozta meg.
Ebben az esetben 2006 végére nyolcszáz kilométer hosszú gyorsforgalmi utat vehetnének igénybe az autósok. Az előző kormány idején 2000-től kétszáz kilométernyi gyorsforgalmi út építése, illetve továbbfejlesztése kezdődött meg, ennek eredményeképpen novemberben százötven kilométer hoszszú sztrádát nyitnak meg a forgalom előtt.
*
Medgyessy Péter miniszterelnök nyolcszáz kilométer hosszú új autópályát, illetve autóutat ígért az országnak 2006-ig, ami biztos, hogy nem valósul meg. Többek között ezt támasztják alá a GKM által készített és a Pénzügyminisztériumban (PM) véleményezett anyagok is.
A választásokat követően Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter már csak évi ötven-hatvan kilométer új autópálya megépítését tartotta reálisnak. Ezt az elképzelését a miniszter arra alapozta, hogy európai uniós források révén évi harmincmilliárd forinthoz jutunk, a másik harmincmilliárd lesz a hazai hányad, de Csillag a hitelfelvételt sem tartotta elképzelhetetlennek. Az EU-s forrás azonban egyelőre több szempontból kiesik, ugyanis az ISPA-alapokból vasútfejlesztésre, illetve a főútvonalak útburkolatának megerősítésére kapunk pénzt. Ha mégis autópálya-fejlesztésre szavazna meg támogatást az EU, ahhoz 2005-ben jutnánk hozzá.
A GKM legutóbb három tanulmányt készített a PM számára a 2006-ig elkészülő gyorsforgalmi utakról. Az első változat az Orbán-kormány által is szorgalmazott négyszáz kilométer hosszú sztráda megépítését tartalmazza, egy másik szerint viszont 2006-ig összesen csak hatvan kilométer gyorsforgalmi út létesítésére nyílna lehetőség. A PM ez utóbbit tartja gazdaságilag indokoltnak, ami egyben azt is jelentené, hogy 2003-ban szünetelne az autópálya-fejlesztés.
Csillag István a napokban arról nyilatkozott, hogy évi száz kilométer autópálya épülhet 2003–2006 között, ezzel a gyorsforgalmi utak hosz-sza Magyarországon 2006-ra elérné a nyolcszáz kilométert. Minderre a miniszter szerint abban az esetben lenne lehetőség, ha együtt használnák fel a költségvetési forrásokat, az EU-s pénzeket, illetve a hiteleket.
A Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezetése szerint 180 milliárd forintra lenne szükség 2003 végéig az autópálya-program finanszírozására, ám a jövő évi kezdéskor 120-130 milliárd forinttal kellene rendelkeznie a beruházó Nemzeti Autópálya Rt.-nek ahhoz, hogy megköthessék a szerződéseket, ezért a társaság mihamarabbi tőkeemelésére lenne szükség. Lapunk információi szerint vita alakult ki az MFB vezetése és Csillag István között a tekintetben, hogy kötvényeket bocsássanak ki, vagy hiteleket használjanak fel az autópálya-építésekhez. Csillag a kötvénykibocsátást tartja reálisnak, az MFB tartja magát ahhoz, hogy a folyamatos finanszírozáshoz konzorcionális hitelhez kellene jutni – a hitelkeretet a beruházásokkal arányban lehetne ugyanis lehívni.
***
Novemberben sztrádanyitás. Végéhez közeledik az M3-as autópálya Füzesabony–Polgár közötti szakaszának építése, illetve az M7-es felújítása Érd és Zamárdi között. A Magyar Autópályaépítő Konzorcium november elejére tervezi az új útszakaszok, illetve az M3-as Tisza-hídjának megnyitását. A 2000-ben, illetve a 2001-ben kezdődött beruházások révén 2x2 sávos, magas műszaki színvonalú gyorsforgalmi utakkal bővül a hazai közlekedési infrastruktúra. (P. U. G.)