Az afganisztáni hadjárat egyik deficite kétségkívül az, hogy a szövetségeseknek nem sikerült kézre keríteniük Oszama bin Ladent, a New York és Washington elleni merényletek kiagyalójának tartott szaúdi milliárdost. De nemcsak ő, hanem vezérkarának nagy része is szabadlábon van, hiszen a szövetségesek mind ez ideig csak tizenkét vezető személyiséget tudtak letartóztatni az al-Kaida köreiből. (Brit titkosszolgálati források szerint a többiek az afganisztáni–pakisztáni határvidéken, Jemenben, a grúziai Pankiszi-szorosban, Észak-Irakban és Iránban rejtőznek.) Muzulmán radikálisok pedig rendre cáfolják azokat a híreket is, miszerint Oszama bin Laden meghalt a bombázások közepette.
A további akciók szempontjából egyébként is édesmindegy, hogy a szaúdi él-e avagy halott, az Afganisztánból kifüstölt – és előzőleg kitűnően kiképzett – terroristák ugyanis felsőbb utasítás nélkül is cselekvésre készek. Ahogy korábban, úgy most is Oszama bin Ladent tartják szellemi vezetőjüknek, de nincs szükségük közvetlen parancsra. Ez nem volt feltétele a korábbi akcióknak sem, sok esetben ugyanis az al-Kaida vezetősége csak „rábólintott” a három-négy-öt tagot számláló sejtek gyilkos kezdeményezéseire. Legfeljebb anyagilag támogatták az alvó ügynököknek is nevezett terroristákat, és a jelek szerint ez a jövőben sem változik. A terrorhálózat anyagi erőforrásai ugyanis érintetlennek látszanak, ezt támasztja alá az a minapi hír is, miszerint nagy mennyiségű aranyat menekítettek ki Szudánba. (Vagyonának nagy részét az al-Kaida aranyba és gyémántba fektette, Svájc főügyésze szerint pedig ez a befektetési forma kívül esik a világ bankjainak látókörén. Több tízmillió dollárt tudtak így átmenteni, kijátszva ezzel a pénzügyi világ terrorellenes intézkedéseit.)
Miután Afganisztánban az amerikai és brit csapatok szétrombolták a terrorhálózat kiképzőbázisait, az al-Kaida tagjai, illetve szimpatizánsai szétszóródtak a szélrózsa minden irányába. A legóvatosabb becslések szerint is mintegy hatvan országban vannak jelen: Európától Afrikáig, az Egyesült Államoktól Ázsiáig. Ott vannak a Kaukázusban és a Fülöp-szigeteken, Tunéziában és Indonéziában. Legutóbb például Szicíliában tartóztattak le tizenöt pakisztáni férfit, akiket terrorista szövetkezéssel gyanúsítanak.
Pierre de Bousguet de Florian, a DST francia kémelhárító szolgálat főnöke a napokban a Le Monde című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az al-Kaidához csatlakozott francia állampolgárságú fiatalok főként algériai, tunéziai, marokkói bevándorlók gyermekei, akik többnyire már jól beilleszkedtek a társadalomba és családi hátterük is rendezett. Egy szép napon azonban a fiatalok láthatólag minden ok nélkül szakítottak addigi életmódjukkal, és külföldre távoztak. Rendszerint Londonon és Pakisztánon keresztül jutottak el az afganisztáni hegyek közé, ahol nemcsak a fegyverek kezelésének csínját-bínját tanították meg nekik, de az internet és a műholdas kommunikáció titkaiba is beavatták őket. Hazájukba visszatérve ezek a fiatalok látszólag folytatták addigi átlagos életüket, valójában azonban csak az alkalomra várnak, hogy „hasznosíthassák” az Afganisztánban megszerzett tudást. Egy év telt el azóta, hogy Amerika meghirdette a terrorellenes háborút, Oszama bin Laden terrorszervezetét azonban nem sikerült felszámolni, és vannak, akik úgy vélik – köztük a Jane’s Defence Group brit biztonságpolitikai csoport elemzői is –, hogy napjainkban az al-Kaida erősebb, mint valaha. S mint a terrorszervezet egy minapi közleményében tudatta, „folytatják a szent háborút a végítélet napjáig”.
Tovább nő a nukleáris feszültség: Oroszország feloldotta a korlátozást
