Köln. Ramzi bin al-Sib, a Karacsiban elfogott terrorista a hazai és az amerikai biztonsági szervek szerint az Egyesült Államok elleni merényletek előkészítésének egyik befolyásos embere az al-Kaida főnöke, Oszama bin Laden bizalmasaként. A jemeni útlevelű terrorista tagja volt annak a Hamburgban működő sejtnek, amely logisztikailag megszervezte a tavaly szeptember 11-én végrehajtott merényleteket. Rövid tíz nappal később a szövetségi főállamügyész nemzetközi körözést adott ki Bin al-Sib ellen, akit a Németországba becsempészett iszlám terrorcsoport pénzügyminiszterének és koordinátorának tart. Az Amerika elleni támadásból is aktívan ki akarta venni a részét, de az amerikai hatóságok megtagadták tőle a beutazási engedélyt.
Az EU igazság- és belügyminisztereinek konferenciáján, Koppenhágában a német küldöttség vezetői azonnal bejelentették, hogy Bin al-Sib kiadatását fogják szorgalmazni Washingtontól. A terrorista további sorsa újabb buktatót jelent a különben sem zavartalan német– amerikai kapcsolatokban. A két állam igazságszolgáltatásának szabályai ugyanis ellentétesek. A német törvények szerint a vádlott nem adható ki olyan országnak, ahol halálos ítélet fenyegeti. Ez a paragrafus még a többszörös gyilkosokra is vonatkozik. Az Egyesült Államok – tekintettel a terrorcselekmény több ezer áldozatára – ilyen körülmények között aligha lesz hajlandó arra, hogy kiadja a terroristát a német hatóságoknak.
A Berlin–Washington viszony megítélése továbbra is főszerepet játszik a választási küzdelemben. A kereszténydemokraták szerint a Schröder-kabinet külpolitikailag elszigeteli Németországot. Az SPD-n belül is sokasodnak a kritikus hangok, így a volt honvédelmi miniszter, Manfred Lahnstein leszögezte: „A piros-zöld Irak-politika nem tipikus német út, hanem tévút.”
Drámai órák a Fradi BL-ellenfelénél, a Ludogorec két játékost akar ma regisztrálni
