Egy elhanyagolt fővárosi peremkerület

A csaknem százezer lelket számláló, harminckét négyzetkilométeren fekvő XVIII. kerület évek óta több milliárd forintos költségvetési forráshiánnyal küzd. Ennek egyik oka a hanyag gazdálkodás. Ughy Attila polgármesterjelölt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt volt országgyűlési képviselője szerint, a nyolc éve hatalmat gyakorló szocialista–szabad demokrata vezetésű önkormányzat eljátszotta a lakosság bizalmát. A polgári erők a váltást szorgalmazzák.

Ön azt nyiltakozta nemrégiben, hogy tíz éve semmi nem történt Pestszentimrén és Pestszentlőrincen.
– Ennél árnyaltabban kell fogalmazni, mert az, hogy semmi nem történt, ez így nem igaz. Inkább arról van szó, hogy elszaladtak azok a lehetőségek, amelyek az elmúlt években adódtak a hasonló adottságú peremkerületek számára.
– Ennek az az oka, hogy szocialista– szabad demokrata többségű az önkormányzat vezetése?
– Nem, hanem hogy alkalmatlan a vezetés.
– Miért?
– Azért, mert egy kerület polgármesterének rendelkeznie kell tervekkel, elképzelésekkel, hogy ennek a településnek két, négy vagy hat év múlva milyen jellegűnek kellene lennie, mit kellene felépíteni, fejleszteni, miben kellene a lakosság érdekeit képviselni. Ilyen távlati tervei ennek a szocialista vezetésű önkormányzatnak nincsenek.
– Milyen lépéseket tett, hogy a kerületnek jobb legyen?
– Országgyűlési képviselőként többször felszólaltam a XVIII. kerület, Sallai utcai kamionforgalom megszüntetése érdekében, mert zavarja az itt élő több ezer lakó nyugalmát. A kerületen belül van egy huszonnégy órán keresztül működő raktárbázis, vámszabad terület, ahová a kamionok, a nehézgépjárművek csak kertes, családi házas övezeten keresztül, szűk utcákon át tudnak eljutni. Emiatt az ingatlanok elértéktelenedtek. A lakók sokszor fordultak az önkormányzathoz segítségért, de hiába. Ráadásul a rossz tervezés következtében az M5-ös autópályáról az M3-as autópályára vagy a 4-es útra nem lehet átmenni gépjárművel, csak a kertvárosi lakóövezeten keresztül.
– Akkor ez nem csak kerületi probléma.
– Ez komplex, fővárosi közlekedési kérdés, amelyet a mai napig nem oldottak meg. Egy harántirányú elvezető utat kellene építeni távolabb, de nem történik semmi. A kerületnek a fővárosi önkormányzatra kellene nyomást gyakorolni, de immár tizenkét éve azonos színezetű a kerületi és a fővárosi vezetés. Elég furcsának tartom, hogy nem sikerült semmit sem tenni annak érdekében, hogy megoldódjék ez a probléma.
– Évek óta megoldatlan az úgynevezett pakuratavak ügye is, amely szintén szennyezi a környezetet.
– Súlyos kérdés ez, mert Budapest egyik legnagyobb környezetszennyezési forrása a pakuratavak léte. Ez régi történet. A hetvenes években a Tüzép tulajdonában lévő területen lefejtették a pakurát a vasúti kocsikból, és a földben kivájt gödrökben tárolták. Amikor privatizálták a Tüzép-vagyont, úgy tűnt, megoldódik a probléma, mert a vevő olcsóbban kapta meg ezt a területet annak fejében, hogy felszámolja saját költségén a tavakat. De ezt nem tette meg a Raab-Karchar, hanem a kármentesítési kötelezettséggel együtt átadta az egész Tüzép-területet az önkormányzatnak. Az önkormányzat rosszul mérte fel a helyzetet, és nem volt elég pénze arra, hogy felszámolja a pakuratavakat.
– Ezek szerint a lakosság vesztett ezen az üzleten is.
– Igen. Az önkormányzat a saját bevallása szerint több száz millió forintot költött el, és a kármentesítés még mindig nem fejeződött be. A közbeszerzési szabálytalanságok miatt botrányt botrány követett. 1998 elején az önkormányzat hozzákezdett a kármentesítéshez, amelyre 300 millió forintot kapott a Baja Ferenc által vezetett környzetvédelmi tárcától, de a támogatást a választások után visszavonták. Az ügyet mint képviselő a környezetvédelmi bizottság elé vittem, KEI-vizsgálat is kezdődött, mert alapos a gyanú, hogy gazdasági bűncselekmény történt, jogosulatlan gazdasági előnyszerzéssel. Mester László szocialista polgármester és országgyűlési képviselő esetleges érintettsége miatt a parlament mentelmi bizottsága dönt szeptemberben.
– Ezzel vége a történetnek?
– Nem, mert az önkormányzat értékesítette a területet, eladta egy nagy áruházlánckonszernnek, a pakuratavak felszámolására, a kármentesítésért most egy nagy magáncég a felelős. Az önkormányzat a nyilvánosság kizárásával adta el a területet a társaságnak, így nem lehet biztosan tudni, hogy ez a kerületnek előnyös vagy előnytelen volt.
– Úgy tudom, a piac építése körül is vitája van a polgármesterrel és a szocialista vezetésű képviselő-testülettel.
– Ez neuralgikus pontja a kerületnek. A régi, leromlott állapotú, lőrinci piac helyett valóban szükség volt egy új piacra. Az új piac egy volt szeméttelep helyén épült fel. Súlyos elszámolási problémák keletkeztek az építési vállalkozók között, emiatt, immár hatodszor, késik a piac átadása. A piac drágán épült, magasak a kereskedők bérleti díjai, az őstermelők el fogják kerülni. A kereskedők a magas bérleti díj különböztetét a vásárlókon fogják majd behajtani. Ezért az önkormányzat a felelős, az önkormányzati törvény is rögzíti: az alapszolgáltatásokat biztosítani kell. A piac ezek közé az alapszolgáltatások közé tartozik; sokkal olcsóbb lett volna a régi piac felújítása, korszerűsítése.
– Nem értem a problémát. A régi piac még működik, tehát van alapszolgáltatás, az újat pedig majd megszokják a vásárlók.
– A jelenlegi piac állapota rettenetes, kész csoda, hogy az ÁNTSZ még nem záratta be a vizesblokkok miatt. a piac átadása késik a piacot. Az önkormányzat, arra hivatkozva, hogy majd elkészül az új piac, minimális öszszeggel sem járul hozzá a gondok orvoslásához. Ez így nem tekinthető alapszolgáltatásnak.
– A kerület még az Orbán-kormányzat ideje alatt 133 millió forintot nyert a Széchenyi-terv bérlakás-építési pályázatán. Hol tart az építkezés?
– Egy év késéssel elkezdték a rehabilitációra váró területen a lakóépületek bontását, reményeink szerint a jövő tavasszal elkezdhetik az építkezést. Ha a polgármesteri hivatal az előző négy esztendőben jobban együttműködött volna velem, akkor sokkal több pályázaton nyert volna. Egyébként szomorú az önkormányzat költségvetési helyzete, mert csaknem 140 millió forint értékű csatornaépítést támogató pályázatot kellett visszautasítani, mivel az önkormányzat az önrészt nem tudta mellétenni. A XVIII. kerület a főváros második olyan települése, melynek fejleszteni kell a csatornahálózatát, mert igen rossz állapotban van. Az önkormányzatnak hárommilliárd forintos költségvetési hiánya van, teljes egészében felélték a kerület vagyonát. 1994-ben, amikor a szociaslita többségű testület átvette az önkormányzatot, a költségvetés nullszaldós volt, most hárommilliárd a hiány. A kerület könyv szerinti vagyona 14 milliárd forint volt 1984-ben, most alig négymilliárd forint. Nem történtek olyan fejlesztések, jövedelemet termelő beruházások, amelyek indokolnák a milliárdok felélését.
– Indul a polgármester-választáson. Kik a támogatói?
– A következő testületnek a polgári összefogás önkormányzatának kell lennie. Éppen ezért a legszélesebb együttműködés alakult ki a polgári pártok, a civil szerveződések és a polgári körök között, hogy megszüntesse a nyolc éve tartó szocialista– szabad demokrata, egyoldalú egyeduralmat. Engem mint a Fidesz-Magyar Polgári Párt jelöltjét támogatnak, és mindenki amellett tette le a voksát, hogy új polgármesterre van szükség a kerületben, sőt több volt szabad demokrata is megkeresett támogató szándékával. Sokan látják úgy, hogy ha ez a politikai váltás nem történik meg a kerületben, akkor az adóssághalmaz csak egyre növekszik, s olyan mocsárba süllyed településünk, amiből nagyon nehéz lesz kihúzni. Most a tizenkét és fél milliárdos költségvetési főösszeggel rendelkező Pestszentlőrincnek és Pestszentimrének hárommilliárd forintos forráshiánya van a költségvetésben. Ez közgazdasági szempontból a spirálnak az az alja, ami felett nem lehet kezelni a költségvetés hiányát. Ez így nem mehet tovább.