Érdekérvényesítő kisebbségek

Csak akkor lehet a választókerületekben a kisebbség érdekeit képviselő szervezetet létrehozni, ha azt legalább öt, magát azonos kisebbséghez tartozónak valló polgár július 22-ig kezdeményezte. A kisebbségekeket szolgáló testületek megválasztásában – meggyőződése szerint – a kerület valamennyi polgára részt vehet.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény biztosította a kisebbségek jogát arra, hogy közvetlen helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre. A törvény alapján a Magyarországon elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség jogosult arra, hogy az ország bármely településén és fővárosi kerületében helyi kisebbségi önkormányzatot hozzon létre. Ez történhet közvetett vagy közvetlen módon. A helyi önkormányzat a választás után kisebbségi önkormányzattá nyilváníthatja magát, ha tagjainak sorába túlnyomórészt kisebbségi jelölteket választottak vagy ha a helyi önkormányzatba legalább harminc százalékban bekerültek kisebbségi képviselők, akkor ők kisebbségi önkormányzattá nyilváníthatják csoportjukat. A helyi választási bizottságok 2002. szeptember 5-ig tűzik ki a kisebbségi önkormányzati választás időpontját. Az önkormányzat létszáma 1300 vagy annál kevesebb lakosú településen 3 fő, 1300 lakos feletti településen 5 fő, a fővárosban pedig 9 fő. A helyi kisebbségi önkormányzat maga választja meg vezetőit. Egy kisebbség egy településen csak egy közvetett módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot, illetőleg ennek hiányában egy közvetlen módon létrejövő helyi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. A kisebbségi képviselőjelöltnek legalább öt (szürke színű) ajánlószelvényt kell összegyűjtenie a helyi választópolgároktól és nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja az adott kisebbség képviseletét. Egy személy csak egy településen és egy kisebbség jelöltjeként indulhat. A helyi kisebbségi önkormányzat választásában a település valamennyi választópolgára részt vehet, a választást azonban csak akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, ahány tagú önkormányzat választható a településen. A választás érvényességéhez tízezernél kisebb lélekszámú településen 50, máshol 100 érvényes szavazat szükséges. A választópolgárok a kisebbségi képviselők esetében csak azonos kisebbséghez tartozó jelöltek közül választhatnak, a megválasztható jelöltek számát a szavazólap tartalmazza. A jelöltek nevei egy kisebbségen belül betűrendben szerepelnek a szavazólapon. Megválasztott képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a legtöbb szavazatot kapják, szavazategyenlőség esetén sorsolás dönt. Ebben az évben összesen 1382 településen 1989 helyi kisebbségi választást kezdeményeztek, ebből 1114 cigány, 336 német, 120 szlovák nemzetiségű volt.
A 13–53 tagú országos kisebbségi önkormányzatokat kisebbségi elektorok választják meg. Az elektori gyűlésen a kisebbségi önkormányzati képviselők, a kisebbségiként megválasztott önkormányzati képviselők és a kisebbségi szószólók szavazhatnak. Ha egy településen nincsenek elektorok, akkor elektorválasztó gyűlést tarthatnak. A gyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább 14 elektor megjelent. Az elektorok maguk közül ajánlhatnak jelöltet az országos kisebbségi önkormányzatba. Egy kisebbség egy országos önkormányzatot választhat.

Tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség. A vonatkozó jogszabály alapján 13 elismert nemzeti és etnikai kisebbség jogosult arra, hogy az ország bármely településén és fővárosi kerületében helyi kisebbségi önkormányzatot hozzon létre: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.