Felemás bankmérlegek

A piacvezető bankok nélkül számítva fékeződött a pénzintézetek profitnövekedése. Emiatt elképzelhető, hogy az év további részében nő a szektor tagjainak teljesítménye közötti különbség – figyelmeztet a szféráról szóló félévi összegzésében az MKB. A lakosság kevés betétet helyez el és továbbra is sok hitelt igényel, miközben a céges kölcsönöknél már csak az építőiparban és az ingatlanpiacon van felfutás.

Kisebb a bankszektor idei első féléves adózatlan profitja a tavaly júniusihoz képest, ha a két legnagyobb pénzintézet, az OTP Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) jócskán javuló eredményét nem vesszük figyelembe. A hitelintézetek teljesítménye közötti különbség tovább nőhet, így leegyszerűsítés a bankszektor egészének meglepően jó teljesítményéről beszélni – áll a Magyar Külkereskedelmi Banknak (MKB) a szféra félévi adatait elemző jelentésében.
A profitbővülés elsősorban a jutalékbevételek (26,8 százalékos) felfutásának köszönhető, a kamateredmény csak 5,4 százalékkal volt magasabb a 2001. első félévinél. Rontotta az összképet, hogy a bankok költségei is nőttek, például azért, mert munkatársaik létszáma (hosszú évek óta először) nőtt, közel 700 fővel.
A pénzintézetek lakossági hitelállománya nominálisan 24 százalékkal nőtt, ami még a tavalyi első félévi 19,8 százalékos bővülést is felülmúlta. Az egyre gazdagodó lakosság a továbbiakban is egyre több kölcsönt vesz majd fel, pótolva elhalasztott lakás-, gépjármű- és tartós fogyasztási cikkeket érintő vásárlásait – vélte az MKB. Meglepő, hogy a nominálkamatok növekedése ellenére a lakossági betétek stagnáltak júniusig (itt a tavalyi első félévben 3,2 százalékos csökkenést regisztráltak). A betéteknél jövőre várható növekedés, ha csökkennek a bérnövekedési kilátások és továbbra is gyengélkednek a tőkepiacok. Hoppon maradhatnának viszont a bankok, ha a nyugdíjreform nyomán a nyugdíjkasszák vagyonkezelőihez vándorolhatnának a megtakarítások.
A pénzintézetek vállalati hitelvolumene az első félévben a gazdasági növekedés lassulása ellenére is 5,2 százalékkal nőtt, szemben az egy évvel korábbi 3,2 százalékos bővüléssel. Az emelkedés azonban szinte csak az építőiparnak és az ingatlanszektornak köszönhető, miközben a feldolgozóiparban s más termelőszektorokban – hét éve először – nominálisan is csökkenést mértek. A vállalati betétállomány 4 százalékkal nőtt, miközben tavaly ilyenkor még 3,2 százalékos volt a visszaesés. Idén viszont kérdéses, hogy a korábban megszokott „erősebb” második félévre van-e kilátás.
A szféra együttes mérlegfőösszege egy év alatt 8,7 százalékkal nőtt, döntően az ügyfélhitelek oldaláról „vezérelve”. A saját tőke júnusig 14 százalékkal emelkedett, ami közel háromszoros az időszakban mért inflációhoz képest. E szép számoktól kissé elmaradt a profitnövekedés, így az eszközarányos (1,6 százalék) és a tőkearányos (18,3 százalék) megtérülés is romlott. A bankszektor egészére jellemző a devizaeszközök és források arányának visszaszorulása a forintállományok javára – derül ki az összesítésből. A betéteknél több mint 4 százalékkal csökkent a devizaportfólió mértéke. A kölcsönöket tekintve e visszaesés kisebb mérvű és csak a vállalatokra jellemző. A lakosság egy része továbbra is kedveli az euróalapú személyi kölcsönöket, lakáshiteleket.

Nagyobb bankok profitja (Mrd Ft)

Társaság 2001. jún. 2002. jún. Változás (%)
OTP Bank* 27,2 31,3 15,1
K&H Bank** n. a. 6,2 n. a.
MKB* 8,2 7,6 –7,2
CIB Bank* 7,9 7,8 –1,4
Raiffeisen Bank* 6,2 5,6 –9,1
Postabank –0,6 0,7 –
* magyar (MSZSZ) konszolidált
** nemzetközi (IAS) konszolidált Forrás: MKB