Jakest és Lenartot felmentették

Miközben a cseh közvéleményt a Spidla-kormány válsága, illetve a válság elhárításának mikéntje foglalkoztatta, a prágai fővárosi bíróságon egy 34 évvel ezelőtti, az 1956-os magyar forradalmat követő, a kommunista rendszer további repedését jelentő esemény, a Varsói Szerződés csapatai 1968. augusztusi csehszlovákai bevonulásának fontos mozzanatait elevenítették fel. A vádlottak padján nem más, mint Milos Jakes egykori pártfőtitkár és Jozef Lenart volt csehszlovák kormányfő és a szlovák kommunista párt egykori első titkára állt. A vád szerint 1968 augusztusában hazaárulást követtek el. A két pártvezető további, többségükben azóta elhalálozott vagy Szlovákiában élő elvtársaikkal együtt részesei voltak egy alkotmányellenes hatalomátvételi kísérletnek, és a megszállást követően – egyetértve Cservonyenko akkori prágai szovjet nagykövettel – támogatták az úgynevezett munkás-paraszt kormány megalakításának tervét. Sőt készek voltak a törvénytelen testületben való részvételre is. Moszkva így kívánta legitimálni a bevonulást. A vádirat szerint Jakes és Lenart mint csehszlovák állampolgárok idegen hatalommal, a fennálló államrend és társadalmi berendezkedés megdöntésére szövetkeztek, és a tanúvallomások szerint ők is azok közé tartoztak, akik behívták a szovjet hadsereget.
A tárgyalás során Jakes és Lenart tagadta, hogy részt vettek volna a pártütő kormány megalakításának tervezésében. Lenart hangoztatta, hogy ő személy szerint sem erkölcsi, sem gyakorlati, sem pedig politikai okokból nem tartotta indokoltnak ilyen kormány létrehozását. Jakes pedig minden felelősséget a már elhunyt reformkommunista Zdenek Mlynarra hárított, aki, mint mondta, rá akarta venni, vállalja a belügyminiszteri posztot, ám „ezt egyértelműen visszautasítottam”. A két egykori pártvezető az ítélethozatal előtti felszólalásukban ártatlannak mondták magukat, egyebek közt hangoztatták, hogy minden vágyuk az emberarcú szocializmus megteremtése, nem pedig a szocialista rendszer felforgatása volt. Jakes a megszállás utáni légkört veszélyesnek minősítette, amikor „erősödött a nacionalizmus és a szovjetellenesség”. A cseh állampolgárságú Lenart a Bibliából vett idézetekkel kívánt hatni a bírónőre, s elérte, hogy anyanyelvén, szlovákul védekezzen.
A tárgyalás során Jakes kijelentette, hogy „ez a terv bosszú a szocializmus puszta létéért, amelynek vezetői voltunk”. Lenart úgy vélte, politikai megrendelésre került sor e perre, így szeretnék igazolni a rendszerváltást. Be akarják bizonyítani, hogy mi vagyunk a gonosztevők, nem a közvagyon jelenlegi rablói.
A vádlottak egyik védője Jakest és Lenartot Jézushoz hasonlítható áldozati bárányoknak nevezte. Ezen felbuzdulva Jakes a vizsgálatot inkvizíciós kihallgatáshoz hasonlította. Lenart ezt azzal toldotta meg, úgy érzi magát, mint a mártír Husz János vagy Giordano Bruno.
A bíróság Jakest és Lenartot tegnap elegendő bizonyíték hiányában felmentette a vád alól.