Kétes hitelű bizonyítékok Irak ellen

Rövidesen eldől, hogy az Egyesült Államok háborút kezd-e Irak ellen, ám addig egy utolsó kísérletet tesznek a vonakodó szövetségesek támogatásának megszerzésére. Míg az USA terveiben fontos szerepet játszanak azok a bizonyítékok, amelyek igazolják, hogy Irak tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, egy volt ENSZ-fegyverellenőr cáfolta ezeket a híreket.

Tony Blair brit miniszterelnök támogatásáról biztosította az Irakkal kapcsolatos amerikai stratégiát Bush elnök Camp David-i nyaralójában. London és Washington bizonyítékokra is hivatkozik: eszerint Bagdad megsokszorozta nukleáris fegyver kifejlesztésére irányuló erőfeszítéseit. Bush állítólag csütörtökön, az ENSZ közgyűlése előtt intéz ultimátumot Szaddám Huszeinhez.
Az Irak elleni amerikai háború megelőzése céljából utazott Bagdadba Scott Ritter volt ENSZ-fegyverzetellenőr, aki vitatja a fenti állításokat. Ritter, aki 1998-ban azért távozott posztjáról, mert szerinte az amerikai kormányzat munkakörén keresztül kémkedésre akarta bírni, magánúton érkezett Bagdadba, állítása szerint azért, hogy elejét vegye az ország elleni támadásnak.
Az amerikai erőfeszítések fontos eleme annak bizonyítása, hogy Szaddám Huszein rezsimje érintett a tavaly szeptemberi terrortámadásokban. Richar Perle, a Pentagon tanácsadója szerint a New York elleni terrortámadás öngyilkos pilótáinak feltételezett vezetője, Mohammed Atta a merénylet előtt találkozott az iraki elnökkel. A készülő hadművelet előjele lehet, hogy együttműködési megállapodást kötöttek az észak-iraki kurd szervezetek.
Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök semmilyen „egyoldalú fellépést” nem támogat Irak ellen, de Franciaország, Németországgal ellentétben, nem teljesen elutasító a katonai akcióval szemben – derült ki a hét végén Hannoverben a két politikus megbeszélésén. A nem hivatalos eszmecsere után Schröder kancellár az Egyesült Államokra utalva kijelentette: Németország és Franciaország között teljes az egyetértés abban, hogy Irak esetében nem lehet szó egyoldalú fellépésről, az ENSZ fegyverellenőreit feltétel nélkül vissza kell engedni Irakba, és az ENSZ-nek döntő szerepet kell játszania az iraki kérdésben.
Irak katonai megszállása a demokratikus berendezkedés megteremtését szolgálná, s a háború utáni Németországban, illetve Japánban játszott amerikai szerep mintáját kellene követnie. Az Egyesült Államok katonai szerepének a tömegpusztító fegyverek megsemmisítésére és az újjáépítés kezdeti időszakára kell korlátozódnia. Minden további célt az iraki politikai folyamatra és politikai erőkre kell bízni – írta az Irakkal kapcsolatos politikai célokat körvonalazva Henry Kissinger volt amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó, külügyminiszter a Welt am Sonntag című német lapban.
Kamal Harazi iráni külügyminiszter ugyanakkor úgy vélekedett, hogy egy Irak elleni amerikai támadás veszélyeztetné a térség és a világ biztonságát, és ebben az esetben Irán „nem maradna közömbös”.
Teheránban tartott sajtótájékoztatóján az iráni külügyminiszter elmondta: Irán ellenzi az Irak elleni támadás tervét, és azt reméli, hogy az amerikaiak figyelembe veszik a nemzetközi közösség véleményét, az iraki fél pedig nem szolgáltat ürügyet a konfliktusra.
Az iraki válság megoldásában az ENSZ útján kell eljárni – fogalmazott a spanyol El País tegnapi számának adott interjújában Javier Solana, az EU külpolitikai képviselője. Mariano Rajoy miniszterelnök-helyettes az El Mundónak adott interjújában kijelentette, hogy a kabinet a diplomáciai út végigjárását támogatja.
A belga kormány hasonlóképp sürgeti, hogy az iraki probléma rendezése a világszervezet keretei között maradjon. Guy Verhofstadt miniszterelnök a kormány ülése után kijelentette: az ENSZ alapokmánya szerint egyetlen országnak sincs joga megtámadni vagy megszállni egy másikat az ENSZ felhatalmazása nélkül.
A belga kormányfő hozzáfűzte, hogy a világszervezet határozatai értelmében „Iraknak haladéktalanul és feltételek nélkül engedélyeznie kell az ENSZ leszerelési szakértőinek visszatérését területére, és azoknak akadályoztatás nélkül végre kell hajtaniuk feladatukat”.

Vezércikk a 7. oldalon