Kiotó: orosz beleegyezés

Moszkva áldását adta a gázkibocsátást szabályozó kiotói egyezményre; és Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök bejelentése szerint országa a „nagyon közeli jövőben” ratifikálni fogja a dokumentumot. Közben Susanne Markhan, a Föld-csúcs szóvivője úgy nyilatkozott, hogy gyakorlatilag már az utolsó simításokat végzik a záródokumentumon, amelyet szerdán írnak alá a küldöttek.

Jóllehet még nem értünk a konferencia végére, ám az úgynevezett johannesburgi nyilatkozatról gyakorlatilag már befejeződtek a tárgyalások és szerintem a végeredmény meglehetősen sikeresnek ígérkezik – jelentette ki lapunknak a konferencia szóvivője. Susanne Markhan elöljáróban annyit elmondott, hogy a dokumentum főként az öt kulcsfontosságú területre – a vízre, az energiára, az egészségre, a mezőgazdaságra és a biológiai sokféleségre – összpontosít majd. A szóvivő szerint azonban a nyilatkozat csak egy „papír”, a csúcstalálkozó igazi öröksége a kormányok, a magántársaságok, a nem kormányzati szervezetek és egyéb szerveződések között kialakult partneri kezdeményezés lesz. Példaként az egyik dél-afrikai energiaszolgáltatót, az Escomot hozta fel, amely felajánlotta, hogy a jövőben modern energiaforrásokat biztosít a Dél-Afrikával szomszédos országoknak.
A Föld-csúcs tegnapi eseményeinek egyik kiemelkedő pontja egyébként az volt, hogy Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök bejelentette: Moszkva hamarosan ratifikálja a gázkibocsátást szabályozó kiotói jegyzőkönyvet. Elemzők szerint azzal, hogy az oroszok megmásították korábbi álláspontjukat, „életet leheltek” a betegeskedő dokumentumba. Ez egyébként azt is jelenti, hogy nagymértékben nőtt annak az esélye, hogy valóban csökkenthető lesz a gázkibocsátás a jövőben. Már csak azért is, mert Kína tegnap bejelentette, hogy támogatja és szimbolikusan már ratifikálta is a kiotói szerződést. Jean Chrétien kanadai kormányfő tegnap szintén úgy nyilatkozott, hogy országa még az év vége előtt kezdeményezi az egyezmény ratifikálását.
Az orosz bejelentést egyébként a magyar Országgyűlés elnöke is a konferencia egyik legkiemelkedőbb eredményének tartotta. Szili Katalin lapunknak elmondta: fontosnak tekinti, hogy néhány kérdésben a küldöttek határidőben tudtak megállapodni. A résztvevők megegyeztek például abban, hogy 2015-ig felére csökkentik a friss ivóvízhez nem jutók számát. „Annak örülök, hogy a kompromisszumok egyáltalán megszülettek és innentől kezdve ez valóban a Rio+10-nek tekinthető és nem a Rio–10-nek” – jelentette ki Szili Katalin. A Föld-csúcson nagy érdeklődést tanúsítottak a Kelet-Közép-Európában pusztító árvíz iránt is, és ennek kapcsán a küldöttek szükségesnek tartották egy szolidaritási pénzügyi alap létrehozását. Szili Katalin egyébként tegnap felszólalt a Föld-csúcson: beszédében egyebek között a regionális együttműködésre, az intézmények nagyobb összhangjára hívta fel a küldöttek figyelmét.