Koncepciós ügy a Magyar Fejlesztési Banknál

A Magyar Fejlesztési Banknál egy nemrég befejeződött vizsgálat eredményeként, várhatóan törvénysértés gyanúja miatt feljelentést tesznek a 12 volt állami gazdaság privatizációja kapcsán. Pedig a tizenkettek életében a Horn-kormány alatt voltak furcsaságok, amelyek semmiféle retorzióval nem jártak. A Mezőfalvi Mezőgazdasági Rt.-nél például komoly pénzeket vettek-vittek el egy decentralizált privatizációt kihasználó vezetők, és egy kft.-nek sikerült jelentős földterületeket elbérelni az rt. elől, egy kétes ideig szóló szerződésben.

A cégkivonat tanúsága szerint Szabadkai József sárbogárdi ügyvéd – és a helyi MSZP szervezet vezetője – 1996. június ötödikétől 1998. december 29-ig a Mezőfalvi Mezőgazdasági Rt. vezető tisztségviselője volt, mint az igazgatóság tagja, később a felügyelő- bizottság elnöke. Ez idő alatt az rt. gazdasági mélyrepülése mellett több furcsa eset is történt. A részvénytársaság akkori vezérigazgatójának, Szekeres Györgynek – aki ma Dunaújváros MSZP-s alpolgármestere – az irányításával az ÁPV Rt. utasítására 1998 tavaszán tízszázalékos kedvezményes részvényvásárlást hirdettek. A vásárlást követően azonban érdekes módon a dolgozók egy része azonnal és önként felajánlotta a vezetésnek részvényeit megvételre, akik így a névérték mintegy 15 százalékáért jutottak hozzá a papírokhoz. E részvényakció értéke akkor vált igazán világossá a munkások számára, amikor a vezetők távoztak a cégtől, és több mint 20 millió forintot vehettek fel leleményességük eredményeként.
Egy másik furcsaság a mezőfalvi rt. nagyhörcsöki, úgynevezett negyedik kerületéhez kapcsolódik. A negyedik kerület a volt nagyhörcsöki állami gazdaságnak az rt.-be való beolvadása után jött létre, egy 1991–92-ben végrehajtott decentralizált privatizáció során azonban a Nagyhörcsök Kft. szerezte meg a negyedik kerület majorépületeinek egy részét, a mintegy 600 hektár szántó bérleti jogával együtt.
A kft. időközben lejárt földbérleti szerződését 1997. november 16-án újítottak meg ismét. A Nagyhörcsök Kft. és az ÁPV Rt. között 1997. november 16-tól érvényes szerződésnek viszont volt egy vitás pontja is, amit Koleszár István, az ÁPV Rt. akkori, s most ismét kinevezett agrárportfóliójának vezetője is aláírt. A vitatott rész szerint a „jelen szerződés az aláírást követő három évre szól, 1997. november 16-tól 2001. november 15-ig” – ez viszont már négy év.
A decentralizált privatizáció sokadik érdekessége, hogy Szekeres Györgynek a Nagyhörcsök Kft.-hez került földterületek viszszaszerzésére tett erőfeszítései nem vezettek eredményre, a jelentős szántóterület a mezőgazdasági rt. helyett a kft.-nél maradt. Meglehet, hogy a meddő próbálkozásokban közrejátszott az a tény is, hogy Szabadkai József az rt. felügyelőbizottságának elnöki tiszte mellett ugyanakkor a Nagyhörcsök Kft. jogtanácsosi feladatait is ellátta.
Szabadkai József jelenleg az Enyingi Agrár Rt. igazgatóságának elnöke. Az enyingi gazdaságot kivették a kizárólagos állami kezelésből, tehát bármelyik pillanatban privatizálható.
Szabadkai József az esettel kapcsolatban lapunknak úgy nyilatkozott, hogy 1995 végére minden kapcsolatot megszakított a Nagyhörcsök Kft.-vel, ezért nincs tudomása további tevékenységéről. A részvényvásárláshoz annyit fűzött hozzá, hogy ő nem vásárolt részvényt, abban a törvény szerint csak az aktív és a nyugdíjas dolgozók vehettek részt.
***
Feljelentés lesz a vizsgálat vége? A napokban lezárult a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) az a vizsgálat, amelyet júniusban a nemrég magánosított 12 volt állami gazdaság privatizációja és megerősítése kapcsán történt állítólagos szabálytalanságok miatt indítottak. A fejlesztési banknál várhatóan törvénysértést megállapítva tesznek lépéseket az ügyben – tudtuk meg. A vizsgálat jogi része ahhoz a Csikós Csaba által vezetett külsős ügyvédi irodához kötődik, amely az új MFB-vezetés felkérésére eddig is közreműködött a régi vezetéssel szembeni ellenőrzéseknél (az ügyvéd készítette azt a szakvéleményt, amely a volt MFB elnök-vezérigazgató felelősségét állapítaná meg a fejlesztési bank egy kötvénykibocsátási ügyében). Csikós Csaba elhárította megkeresésünket, az MFB-nél azt közölték: a vizsgálat zajlik. Korábbi hír szerint a banknál egyrészt azt kifogásolhatják, hogy az MFB az alapítói határozat ellenére kétéves tőketörlesztési türelmi idővel adott forgóeszközhitelt a 12 cég megerősítésére, illetve hogy a kölcsönök fedezeteként a bank olykor nem a teljes vagyonra kiterjedő, csak keretjelzálogjogot érvényesítettek. A vizsgálatot politikai szándékok is motiválhatják, hiszen az MSZP és SZDSZ szerint a 12 agrárcéget az „Orbán-kormány klientúrája kezére játszotta”. Az ügyben egyébként vizsgálódik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is. Volt MFB-s szakemberek emlékeztettek: a bank és az ÁPV Rt. a folyamat egésze során – így a magánosításnál is – a kormányhatározatok betűje szerint, törvényesen járt el, a cél erős, „unióérett” cégek kialakítása volt. Szabályszerűek voltak a kölcsönnyújtási, földbérleti szerződések is.