Lista helyett levelet írt a Mécs-bizottság

Kis híján botrányba fulladt tegnap a Mécs-bizottság utolsó tájékoztatója, ugyanis a testület kormánypárti tagjai – Mécs Imre (SZDSZ) elnök ígérete és az újságírók többszöri kérése ellenére – listát nem hoztak nyilvánosságra. Bírálták ugyanakkor az ellenzéket, az adatvédelmi biztost és az adatvédelmi törvényt. Demeter Ervin (Fidesz) szerint befejezték ámokfutásukat „a bűnöst az áldozattal összekeverők”.

Befejezettnek nyilvánítja a vizsgálóbizottság munkáját, és erről levélben értesítette Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét – közölte Mécs Imre. A titkos iratokat visszaadják a titokgazdának, a nem titkosakat pedig a parlament irattárának. Az összegyűjtött dokumentumokat az érintetteknek is megküldik – mondta Mécs.
A házelnöknek küldött levélben szerepel, hogy a 194 kormánytagból 24-nek volt valamilyen kapcsolata a titkosszolgálatokkal. A kormánypárti tagok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy nyolc személyt kivonnak a vizsgálat köréből, mert szerintük vagy őket figyelték meg, vagy sikertelen volt a beszervezési kísérlet – áll a levélben. Az írás így folytatódik: a fennmaradó 16 személyből a titkosszolgálati véleményeket meghallgatva tíz esetében tűnt úgy, hogy az együttműködés bizonyítása lehetséges. Arra, hogy ketten (Kádár Béla és Nógrádi László) közben tisztázták magukat, nem utal a levél, bár megemlíti: két másik személy a bizottságtól függetlenül tájékoztatta a nyilvánosságot kapcsolata jellegéről.
*
Mécs Imre és a bizottság jelenlévő kormánypárti tagjai (az MSZP-s Tóth Károly és Dávid Gyula) azonban többszöri kérdés ellenére sem akarták elárulni azt, hogy a levélben említett tíz fő azonos-e azokkal, akiknek a nevét Mécs augusztus 30-án nyilvánosságra hozta. Annak ellenére, hogy Mécs Imre tegnap reggel a Nap-keltében még ezt ígérte. Most a személyiségi jogokra hivatkoztak. A bizottság elnöke szerint a munkájuknak volt értelme, mert kiderítették azt, hogy a rendszerváltás utáni kormányok mindegyikében volt, illetve van titkosszolgálati múlttal rendelkező személy. Mécs elismerte, hogy a jövőben még kerülhetnek napvilágra együttműködők nevei és elismerte azt is, hogy az iratanyag hiányos.
Ugyanakkor Mécs a sikertelenség miatt az ellenzéket okolta, valamint az adatvédelmi biztost és az adatvédelmi törvény „nemeslelkű” megfogalmazásait. Elmondta: levelükben javaslatot tesznek a jogszabály módosítására, valamint a vizsgálóbizottság működésének törvényi rendezésére, vagy a házszabály módosítására. Mert az egyenlő létszámú ellenzéki és kormánypárti létszám jelenleg lehetőséget teremt a szabotálásra – fejtette ki.
– Minden jó érzésű ember örülhet annak, hogy befejezte ámokfutását az a néhány képviselő, aki a bűnöst az áldozattal igyekezett összekeverni – mondta Demeter Ervin (Fidesz). Az ellenzéki képviselő úgy látja, a Mécs-bizottság kormánypárti tagjai törvénytelen módon megrágalmaztak embereket és politikai módszerekkel manipulálták az adatokat. – Talán lehetőség és remény nyílik arra, hogy ezek a vizsgálatok törvényes keretek közé kerüljenek, ami egy Országgyűléshez méltó – fogalmazott Demeter Ervin.
***
Véget ért az ámokfutás
-HÁTTÉR-
A Mécs Imre SZDSZ-es honatya vezette csonka bizottság „küldetése”, vagyis a miniszterelnök kémelhárító múltjáról való figyelem elterelése sikerült – összegezhető az adatvédelmi biztos alkotmányos aggályait szem előtt tartó, s a testületből korábban távozó ellenzéki képviselők álláspontja.
Emlékezetes, hogy heteken át tartó találgatások után a Magyar Hírlap augusztus 24-én közölte azt a „megbízható forrásból származó” listát, amelyen tizenegy volt kormánytag érintettségét valószínűsítették. A névsor annyira helytállónak bizonyult, hogy a kiszivárogtatásokat megelégelő Mécs Imre által egy hét múlva nyilvánosságra hozott lajstrom – Járai Zsigmond kivételével – ugyanazokat a neveket tartalmazta. Járai neve nem szerepelt a névsorban, mára pedig több, volt jobboldali kormánytag egyértelműen tisztázta megát.
Ugyanakkor a listáról hiányzott Szalay Gábor szabad demokrata államtitkár, aki viszont rendkívüli sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy együttműködött az állambiztonsági szervekkel. Az is kiderült, hogy Szalay kartonját a Horn–Kuncze-kormány idején kivették a Belügyminisztérium irattárából, majd nyoma veszett.
Annyi biztos, eddig mindössze két politikus ismerte el, hogy önként, fizetésért az állambiztonsági szervek munkatársaként dolgozott: Medgyessy Péter kormányfő és Fazakas Szabolcs (MSZP) volt ipari miniszter. Szalay Gábor (SZDSZ) államtitkár és Boros Imre, egykori PHARE-miniszter ugyanakkor arra hivatkoznak: kényszerítették őket az együttműködésre.
A néhány hétig tartó vizsgálat során Mécs Imre – az ellenzéki politikusokat is beleértve – szinte mindenkivel konfliktusba keveredett. Még saját pártelnöke, Kuncze Gábor (SZDSZ) is bírálta. Markó György, a Történeti Hivatal vezetője pedig értetlenségének adott hangot amiatt, hogy Mécs csupán egy szelektált listát hozott nyilvánosságra. A bizottság elnökének Tóth Károllyal (MSZP) is voltak nézeteltérései, akinek csak addig volt fontos a testületi munka, amíg az egykori jobboldali kormánytagok hírbe hozása tartott. Mécs Imre végül magára maradt, s már csak magánbeszélgetésen fogadta az egyre zavarosabb „átvilágítás” néhány érintettjét.