Olajválság fenyeget az évfordulón

Újra olajválság körvonalazódik az Irak elleni háborús tervek kapcsán. A fekete arany ára egy hete meredeken tör felfelé, szakértők szerint könnyen átlépheti a bűvös harmincdolláros hordónkénti árat.

2002. 09. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy éve, a New Yorkot és Washingtont ért terrortámadások után az akkori borúlátó jóslatok nem váltak valóra. A Kőolaj-Exportáló Országok Szervezete (OPEC) kordában tudta tartani az árakat, emellett az általános gazdasági recesszió miatt csökkent a kőolaj-felhasználás világszerte. Az Afganisztán elleni megtorló akciók idején is sokat köszönhettek az olajbrókerek az OPEC vezetőinek, hiszen megbízható szövetségesként támogatták a tálib rezsim kifüstölését. Új válság közelít azonban, s ha a jól értesültek nem csalatkoznak megérzéseikben, Irak bombázását már nem fogják csendes beletörődéssel szemlélni az arab olajminiszterek.
A tálib rendszer ugyanis embertelen, a Korán szellemének ellentmondó, betűjéhez azonban szigorúan ragaszkodó rezsim volt. Bukása minden mozlim számára örömteli esemény, így elfogadták, hogy az amerikai erők semmisítik meg a tálibok uralmát. Irakban azonban más a helyzet. A rendszer ugyan diktatórikus, de korántsem embertelen, s a lakosság egyáltalán nem retteg úgy Szaddám Huszeintől, mint Afganisztán népe a hírhedt Omar molla embereitől. S jobb nem elfelejteni, hogy Irak jelentős olajkincs birtokosa, amelyet „aprópénzért”, az olajat élelmiszerért ENSZ-program alapján kénytelen értékesíteni. Az OPEC-nek tizenegy tagja van s közülük csak egy keresztény ország, a többiek részben vagy teljesen az iszlám követői: Szaúd-Arábia, Algéria, Indonézia, Irán, Irak, Kuvait, Líbia, Nigéria, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és a kakukktojás Venezuela.
Az olajválság első jeleként az OPEC Oszakában találkozik e hónap 19-én. A jól értesültek arról suttognak, a szervezet növeli termelését, hogy elkerülje a pánikot, de lehet, hogy túl későn lépnek az olajmonarchiák, a válság már javában tart. Az Egyesült Államok mindenesetre hátrál kifelé a szaúdi olajmezőkről és növelni kívánja Oroszországból származó importját. Igaz, az orosz olaj kicsit kénes, kicsit tisztításra szorul, de nem arab! Ugyanezen elv alapján folynak a tárgyalások Nigériával is. A biafrai olajmezők Amerika számára kincset érnek, ugyanis Washinton olyan új feketearany-szállítót találhat magának, amely – ha beváltja a hozzá fűzött reményeket – végleg megszünteti azt az áldatlan állapotot, hogy „ellenségeitől” szerzi a számára szükséges olajat. A baj az Egyesült Államok számára csak azzal van, hogy Nigéria északi részén – a lakosság legalább felét kitevő – mozlimok élnek.
A kozmetikázások ellenére az olajpiac egyre inkább pánikba esik. A fekete arannyal való kereskedés egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a politikai kijelentések szinte azonnal képesek mindkét irányba megrángatni az árfolyamot. Még a megnyugtató hírek mögött is spekulációt sejtenek a brókerek, egy készülő háború, ellenálló olajcsászárokkal – messze nem az a helyzet, amely biztonságosnak mondható gazdaságelemzői szempontból. Az olajár görbéje mindenesetre már lázt jelez, küszöbön álló háborúról szól a hozzáértőknek. Még ha az évfordulót át is vészelné a piac, az Irak elleni háború káoszt okozhat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.