Rendszeressé válik a kamarai egyeztetés

A kormány a jövőben bővíti az együttműködést a kamarával – közölte tegnap a gazdasági és közlekedési miniszter. Az ország tranzitszerepére tekintettel erősíteni kell a keleti kereskedelmi kapcsolatokat. A beruházásösztönző csomag holnap kerül a kabinet elé.

Nagyjából ötszáz nap van hátra az európai uniós csatlakozásig: ez idő alatt a kormány több területen is együtt kíván működni a kamarával – közölte tegnap Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, miután részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) ügyvezető elnökségi ülésén. A következő ötszáz nap feladatai közül a miniszter az uniós felkészülést, a versenyképesség javítását, illetve az üzleti környezet kiszámíthatóbbá tételét emelte ki. Csillag szerint a versenyképesség javításához csökkenteni kell a vállalkozások terheit, költségeit, és támogatni kell a szétaprózódott kisvállalkozások egyesülését is. A kiszámíthatósághoz pedig elengedhetetlen a fiskális és monetáris politika összehangolása – mutatott rá a miniszter.
Csillag közölte: a kormány holnapi ülésén tárgyal a beruházásösztönző csomagról. A csomag részét képezi a jelenlegi nagyvállalati adókedvezmények felváltása az uniós normáknak megfelelőekkel, új támogatási csomag biztosítása, illetve közérzetjavító elemek – például az „egyablakos rendszer” – bevezetése. A miniszter szerint a kereskedelempolitikában is hangsúlymódosítás szükséges: hazánk tranzitszerepére tekintettel nyitni kell az utóbbi időben háttérbe szorult keleti piacokra.
Parragh László, az MKIK elnöke támogatásáról biztosította a kormány befektetésösztönző politikáját, hozzátéve, hogy a termelékenység fokozása is kulcskérdés az ország jövője szempontjából. Az elnök nyomatékosította: Magyarországnak 2003-ban szigorú költségvetési politikát kell folytatnia, nagyobb gazdasági teljesítmény mellett. A múlt évben és idén az államháztartás láthatóan túlköltekezett, a bruttó hazai termék növekedése nagyon lelassult, az infláció pedig az elvárhatónál jóval szerényebb ütemben mérséklődik. Parragh szerint figyelemre méltó, hogy a külföldi befektetések értéke több mint tíz év után ismét egymilliárd dollár alá esik. A Széchenyi Hitelkártyával kapcsolatban leszögezte: tiltakozása ellenére az IPOSZ sem marad ki a sorból, ám a szerződéseket annak tagszervezeteivel külön kell megkötni.