Áttörés történt az EU-csúcson

Valódi áttörés – így kommentálta a brüsszeli EU-csúcs döntéseit Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő. Ezek értelmében a 2004-ben esedékes csatlakozás napjától közvetlen mezőgazdasági támogatást kapnak az új tagok, és tízéves átmenet után érhetik el a közösség teljes támogatási szintjét. Az állam- és kormányfők arról is döntöttek, hogy kettőről három évre növelik a csatlakozási szerződésbe iktatandó védzáradékok időtartamát.

Tizenöt EU-tagország közös álláspontja szerint az új tagok – Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia – termelői 2004-ben az uniós támogatási szint 25 százalékát kapnák; ez az arány 2007-ig évente öt, majd tíz százalékkal emelkedne, s így 2013-ban érné el az unióban akkor érvényes szintet. A mostani közösségi döntésekhez tartozik az is, hogy az EU – szemben a brüsszeli bizottság korábbi, 25 milliárdos javaslatával – 23 milliárd eurós regionális fejlesztési segélyt ajánl az első három évre a tíz csatlakozónak, egyúttal garantálja, hogy 2004 és 2006 között nettó értékben nem kerülhetnek roszszabb helyzetbe az uniótól érkező pénzek szempontjából, mint 2003-ban voltak, ha szükséges, a közösség átalánykompenzációt nyújt.
A tagállamok vezetői jóváhagyták az Európai Bizottság értékelését, amely szerint tíz jelöltet nyilvánítanak felkészültnek a tagságra, s ennek alapján megerősítették azt a szándékot, hogy ezekkel az országokkal a december 12–13-án esedékes koppenhágai csúcson lezárják a csatlakozási tárgyalásokat, majd 2003 áprilisában Athénban aláírják a csatlakozási szerződést. Az állam- és kormányfők egyetértettek azzal az értékeléssel is, amelyet az Európai Bizottság a bővítés első köréből kimaradó Bulgária és Románia helyzetéről adott, s felhatalmazták a testületet arra, hogy a koppenhágai csúcsra készítsék elő a két ország felvételének részletes útitervével kapcsolatos döntéseket, és a záródokumentumban 2007 szerepel a két ország csatlakozásának lehetséges dátumaként.
A brüsszeli csúcs tegnapi, második napján a tagországok állam- és kormányfői először az Európai Parlament elnökével találkoztak. Az ír Pat Cox sajtóértekezletén nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben az új szerződések életbelépése ne függjön annyira minden tagország egyhangú megerősítésétől. Szerinte szükség lehet egy bizonyos küszöbértékre, amely fölött a tagországok minősített többsége már életbe léptethetné a fontos új szerződéseket. Intézményi vonalon hátrányok érték némelyik tagjelöltet – célzott Cox Magyarország, Csehország és Málta aránytalanul megállapított európai parlamenti helyeire. Ezért arra kérte a soros elnökséget betöltő dán miniszterelnököt, hogy a koppenhágai csúcs decemberben „Mikulásként hozza meg” a hiányzó parlamenti helyeket ezeknek az országoknak.
Megfigyelők már azt követően vették biztosra az áttörést, hogy – még az értekezlet kezdete előtt, csütörtökön – a francia elnök és a német kancellár kompromisszumos megállapodásra jutott a közös mezőgazdasági politika jövőjéről.

Értékelések. Lengyelország elégedett a brüsszeli csúcson létrejött francia–német megállapodással, amely a közvetlen mezőgazdasági kifizetésekre vonatkozik – mondta Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter. Szerinte a találkozó sikeres befejezése hozzájárul ahhoz, hogy megnyíljon az út a tárgyalások utolsó szakasza, a pénzügyi kérdések megvitatása előtt. Cimoszewicz úgy vélte: nem kell aggódni a tizenötök által tervezett, a csatlakozó országokkal szemben bevezetendő „védzáradék” miatt. Ugyanakkor magyar részről Szájer József, a Fidesz-frakció külügyi kabinetjének vezetője felhívta a kormány figyelmét, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges intézkedéseket, és érje el a csatlakozási védzáradék Magyarország nemzeti érdekeit sértő elemeinek kiiktatását. Szlovák részről Mikulás Dzurinda üdvözölte az EU ajánlását, miszerint 2004-ben a tíz csatlakozó országot, köztük Szlovákiát is felveszik az unióba. (MTI)