Gyengül a lengyel baloldal

Csökkenő népszerűsége ellenére a baloldal sikere várható a hét végi önkormányzati választásokon Lengyelországban. A megmérettetés egyébként éppen a parlamenti demokrácia válsága, belpolitikai botrányok közepette éri az országot, s ez természetesen az eredményekre is kihathat.

Előrehozott választásokat is kilátásba helyezett a napokban a lengyel elnök, Aleksander Kwasniewski, amennyiben az ellenzék szélsőséges része továbbra is megbénítaná a parlamenti munkát. A szejmben a múlt héten valóban botrányos jelenetek zajlottak a Stoen varsói áramszolgáltató vállalat privatizációja miatt. A két EU-ellenes párt – a nemzeti jobboldali Lengyel Családok Ligája és a populista Önvédelem – parlamenti obstrukcióval tiltakozott az ellen, hogy mint mondták, az áramszolgáltató vállalatok privatizációjával „kiszolgáltassák a lengyeleket a német tőke érdekeinek”. Tovább szította a tüzet, hogy Marek Borowski, a parlament elnöke az őrség bevetésével távolíttatta el a renitens képviselőket. Az ellenzék ezután egységesen Borowski távozása mellett állt ki. A pragmatikus liberális centrista Polgári Platform és a jobbközép Jog és Igazságosság azért sorakozott fel a két EU-ellenes formáció mellé, mert úgy látja, hogy a szejm elnöke rosszul kezelte a parlamenti viszályt, elvesztette tekintélyét. Tetézte a bajokat, hogy koalíciós válság is körvonalazódott, miután a baloldallal együtt kormányzó Lengyel Parasztpárt (PSL) képviselőinek egy része nyíltan a privatizációt ellenzők oldalára állt. A teljes káoszt, azaz új választások kiírását megelőzendő, a parlamenti ülést felfüggesztették, és elnapolták az önkormányzati választások utánra. Közben a Polgári Platform elállt eredeti elképzelésétől, így már nincs meg a többség Borowski menesztésére, az indulatokat azonban alaposan felkorbácsolta a botrány.
A válság módosította az önkormányzati választások esélyeit is. A legutolsó felmérés szerint a kormányzó baloldali koalíció (SLD– UP) 28, az ugyancsak koalícióban induló ellenzéki Polgári Platform–Jog és Igazságosság 11, az Önvédelem 9, a Lengyel Családok Ligája 8, s végül a baloldallal együtt kormányzó Lengyel Parasztpárt 6 százalékra számíthat, de igen magas – 30 százalékos – a bizonytalan szavazók aránya. Mindez azt jelenti, hogy a baloldal tovább vesztett még nemrégiben is 35 százalék körüli népszerűségéből, s tartják, illetve némiképp erősítik is pozícióikat az euroszkeptikusok. A parlamenti botrány igazi vesztese a Polgári Platform–Jog és Igazságosság koalíciója, amelynek mutatói még a közelmúltban is megközelítették a 20 százalékot. Felére esett a népszerűségi indexe a parasztpártnak is, amelyet a vita erősen megosztott, s Bogdan Pek vezetésével többen ki is léptek a pártból.