Tavaly a nemzetközi összehasonlításban alkalmazott, 15–64 éves munkavállalási korú népesség létszáma 6,9 millió volt, közülük 3,842 millióan minősültek foglalkoztatottnak: ez 55,2 százalékos arányt jelent – derül ki a Foglalkoztatási Hivatal és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kiadványából. Munkanélkülinek, azaz aktívan munkát keresőnek 233 ezren minősültek. A gazdaságilag aktívak létszámához viszonyítva a munkanélküliek aránya 5,7 százalék volt.
Figyelemre méltó, hogy a gazdaságilag inaktívak, a munkaerőpiacon jelen nem lévőnek minősülők száma 2,9 millió volt, ez a munkavállalási korú népesség 41,5 százalékát teszi ki. A gazdasági aktivitás szintjét tekintve Magyarország az EU tagországai, illetve a csatlakozni kívánó országok sorrendjében az utolsók között található. (A foglalkoztatási szint átlaga az unióban 2000-ben 63,2 százalék volt.)
A foglalkoztatottak 86,8 százaléka állt alkalmazásban. Évek óta tíz százalék körüli az egyéni vállalkozók aránya, s mintegy négy százalékot tesz ki a szövetkezeti tagok, társas vállalkozások tagsága, illetve ide tartoznak a nem rendszeresen foglalkoztatottak. A keresők harmadát a költségvetési, kétharmadát a versenyszféra foglalkoztatja. Az említett 5,7 százalékos munkanélküliségi ráta az EU 2000-es 8,2 százalékos rátájához képest előnyös. Ugyanakkor a tanulmány megjegyzi: nyolc tagországban alacsonyabb volt a ráta, mint Magyarországon.
***
Terjed a Német részmunkaidő. A német szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 6,8 millió munkavállaló dolgozik részmunkaidőben az országban. A kilencvenes évek eleje óta a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya az összes munkavállaló 14-ről 21 százalékára nőtt, zömük (87 százalék) nő. A részmunkaidő választásának okai lényegesen különböznek az egykori NSZK-beli és a volt NDK-beli tartományokban. A keleti országrészben a nők 53 százaléka és a férfiak 33 százaléka azért kényszerült részmunkaidőben dolgozni, mert csak ilyen munkahelyet talált.
költségvetés
Az EU első birodalmi költségvetése
