Késésben a készenléti rendszer kialakítása

Legkorábban jövő év elején hoz döntést a kormány a készenléti és rendvédelmi szervek új digitális rádiótávközlő rendszerének kiépítéséről. A kabinet moratóriumot hirdetett az új rendszerekkel kapcsolatban, az e célból korábban létrehozott Magyar Posta Tetra Rt.-t pedig felszámolják. Lehet, hogy a kormány nem a Tetra, hanem a szintén zárt rendszerű Tetrapol mellett dönt. Utóbbi egy francia cég terméke, a Tetra kiépítésében viszont több nagy világcég érdekelt lenne. Egyelőre az is bizonytalan – a titkos adatszolgáltatás miatt –, hogy mely állami cégre bízzák a rendszer működtetését. Külföldi tulajdonú, vagy hamarosan privatizálandó cég aligha jöhet szóba.

Többévi előkészítést és tervezést követően elölről kell kezdeni azt a munkát, ami a készenléti és rendvédelmi szervek – rendőrség, mentők, tűzoltók, határőrök – új rádiókommunikációs rendszerének kiépítésére irányul. A kormány januárig moratóriumot hirdetett e témában, az EU egymilliárd forint értékű támogatását más célra fordítják. A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai Hivatala kapta feladatul, hogy az egységes digitális rádiótávközlő rendszer hazai bevezetésének lehetőségéről készítsen egy szakértői tanulmányt. Ez alapján hozhat a kormány – legkorábban 2003 elején – döntést. A digitális rendszer kiépítésére most van az utolsó pillanat, hiszen 2004-ben csatlakozunk az EU-hoz, a készenlétiek és rendvédelmiek pedig a hatvanas években kifejlesztett analóg hálózattal kommunikálnak. A kormánydöntés után mindenképpen a kísérleti projektre kerül sor: egyrészt a határ menti együttműködés lehetőségeit vizsgálják, és a fővárosban is megkezdődnek a próbák. Ezt követően folyamatosan épülne ki az országos hálózat, a szakemberek szerint ez tíz hónap alatt megvalósítható.
Éles helyzetben kipróbálták hazánkban a két, megoldásként szóba jöhető rendszert, a Tetrát és a Tetrapolt is (az előbbit többször, így a nagy tiszai árvizeknél), míg az Orbán-kormány 2001 nyarán úgy döntött: a Tetra rendszeren alapuló rádiókommunikációs hálózat épül ki országosan. A Belügyminisztérium viszont akkor és most is a Tetrapolt támogatta.
A digitális készenléti rádiókommunikációs rendszereknek a gyorsaság és üzembiztonság mellett az a legnagyobb előnyük, hogy szupertitkosak, csak az illetékesek férnek az adatokhoz, információkhoz. Minderről a Tetránál például három titkosítási szint gondoskodik. Műszaki szempontból a Tetrapol gyakorlatilag ugyanazt tudja, mint a Tetra. Utóbbi azonban nyílt európai szabvány, amit az Európai Telekommunikációs Szabványügyi Intézet elfogad. Európa legtöbb államában is a Tetra működik, míg például Franciaországban, Svájcban, Csehországban és Szlovákiában a francia Matra cég rendszeresítette a Tetrapolt. A két rendszer összehangolása egyelőre nehézségekbe ütközik: az is kérdéses, hogy a jelenlegi és a leendő EU-tagállamok miképp oldják meg ezt a problémát.
Az előző kormány – mint ismert – az állami tulajdonban levő Magyar Postát (MP) bízta meg a készenléti Tetra rendszer kiépítésével, üzemeltetésével. Döntöttek arról is: költségvetési forrásból a projektet nem lehet finanszírozni, a postának az eredeti tervek szerint üzleti alapon, hitelből kellett volna a projektet megvalósítania. A szakértők 51 milliárdra becsülték a költségeket, az összeg tartalmazta volna a kétéves üzemeltetési díjat is. Az akkori ellenzéki körök viszont úgy fogalmaztak: a Tetrát 25-30 milliárdból is meg lehet valósítani. Kalkulációjuknál ott tévedtek, hogy az ötvenmilliárdos összeg nemcsak a beruházási költségeket tartalmazta. Az MP jelenlegi menedzsmentje és az informatikai minisztérium vezetői gyakran hangoztatják: kormánydöntés ugyan volt, de a Tetrát a hozzárendelt összeg híján nem lehet folytatni. A posta azonban üzleti alapon akarta megvalósítani a fejlesztést, tehát nem volt szó költségvetési terhekről. Az MP a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) közösen hozta létre a Magyar Posta Tetra Rt.-t egymilliárd forintos alaptőkével. Egyidejűleg pályáztatás nélkül akarták megnevezni a kivitelezőt, mondván, hogy üzleti alapon valósul meg a beruházás. A döntés miatti társadalmi és politikai felhangok nyomán – tekintettel az összeg nagyságára – a vállalat később kétfordulós pályázatot hirdetett. A tenderre négy cég adta be pályázatát, végül a finn Nokia és az amerikai Motorola referenciáit találták elfogadhatónak. Egyik kivitelező sem kapott megbízást, ugyanis a kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva lefújta a tendert. Az új kabinet nem folytatta a Tetra-fejlesztést: a posta és az MFB közös cége végelszámolás alatt áll.
Így ma is nyitott kérdés, hogy kivel és milyen forrásból valósítja meg a kormány a rádiókommunikációs rendszert. Korábban is több vállalat került szóba mint működtető, a postára elsősorban nemzetbiztonsági szempontból esett a választás, hiszen a cég százszázalékos állami tulajdonban van. A posta mellett az Antenna Hungária Rt. neve merült fel, ám az előző és a mai kormány is a vállalat tőzsdére vitelében gondolkodott. A nagyobb távközlési cégek örömmel vállalták volna a Tetrát, az állam azonban nem bízhatta a titkos rendszert a magánszférára. A Medgyessy-kabinetnek sem lesz e tekintetben tág mozgástere, hiszen leginkább százszázalékos állami tulajdonban levő vállalat jöhet szóba (már ha a kormány nem úgy dönt, hogy valamelyik távközlési cégtől veszi igénybe a szolgáltatást).
Ugyancsak eldöntendő kérdés, ki lesz a szállító. Ha a kormány a Tetrapol mellett dönt, viszonylag egyszerű a helyzet, hiszen a rendszer a Matra cég terméke: ez a lépés minden bizonnyal több multinacionális vállalat heves ellenállását váltja majd ki. A Tetrában ugyanis sokan érdekeltek lehetnek, olyanok – Nokia, Motorola, Siemens –, akik eddig jelentős összegeket fektettek be hazánkban, és egy ilyen projektből sem szeretnének kimaradni. A Tetra fejlesztésében egyébként egyszerre több cég is részt vehet: külön vállalat építheti ki az alaphálózatot, egy másik pedig szállíthatja a mobilkészülékeket.
A projekthez szükséges források előteremtése sem ígérkezik egyszerű feladatnak. A 2003-as költségvetésben – vélhetően – nem lesz e célra több milliárd vagy tízmilliárd forint. Már csak azért sem, mert a kormány jövő év januárban dönt a rádiókommunikációs rendszerről, a költségvetést pedig hamarosan megszavazzák. Igaz, hogy e tekintetben is több lehetőség kínálkozik, maguk a szállítók – konkrétan a Motorola és a Nokia – kedvezményes finanszírozási konstrukciókat ajánlottak fel korábban, arra az esetre, ha az államnak vagy az általa megbízott üzemeltetőnek nem lenne pénze. Valószínűnek tűnik ugyanakkor az is, hogy a projekt finanszírozásánál az MFB-t nem lehet mellőzni.
Kovács Kálmán informatikai miniszter eddig úgy foglalt állást, hogy a Tetrát nem tudja a Magyar Postánál elképzelni, hiszen a Tetra „testidegen” a postától. Százszázalékos állami tulajdonban levő vállalat, amely profilját tekintve is alkalmas, vagy inkább közel áll egy rádiókommunikációs rendszer üzemeltetéséhez, a postán kívül aligha marad az elkövetkező években. Így, ha a Tetra mellett döntenek az illetékesek, a Medgyessy-kormánynak feltehetően nem lesz más választása, mint a posta és az MFB.
***
Sokat tud a Tetra. A készenléti Tetra alapjául a NATO által felszabadított, korábban katonai célokra használt, 380-400 megahertzes frekvenciatartomány szolgál. A digitális rendszereknél nagyon rövid a kapcsolási idő, mindössze három ezredmásodperc. Az adatátviteli sebesség legalább 28,8 kilobyte/másodperc, és kitűnő a hangminőség. A készenlétieknek a beszéd mellett lehetőségük lesz adatszolgáltatásra: a rendőrök például rendszámokat kérdezhetnek le, a tűzoltók vagy a polgári védelem térképet kaphat egy-egy területről, a határőrök mobilkészülékeiken behívhatják a körözött személyek fényképeit.