A nyári hónapokban a nemzetközi szinten összehasonlítható hazai munkanélküliségi ráta 5,9 százalék volt, a foglalkoztatottak száma átlagosan 3,871 millió főt jelentett. Ebben az időszakban 243 ezren voltak munkanélküliek, 11 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek 44,7 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama pedig 15,9 hónap volt. A foglalkoztatottak szempontjából sem az idei év végére, sem a jövő évre nem túl biztató tendenciának tekinthető, hogy a kedvezőtlen nemzetközi és hazai gazdasági változások miatt egyre több magyarországi vállalatnál kerül előtérbe a költségtakarékosság, ennek egyik jelentős eleme pedig a létszámgazdálkodás megszigorítása. A hazai foglalkoztatásra kihatóan elég azokra a negatív nemzetközi tendenciákra emlékeztetni, amelyek az elektronikai iparágban, a távközlésben, telekommunikációban jelentkeztek. Többek között a Deutsche Telekom ötvenezret is meghaladó elbocsátásra kényszerül, vagy a német Siemens AG-nál újabb néhány ezres nagyságrendű leépítésekre kerülhet sor, elsősorban a vezetékes és már a mobiltelefonokat gyártó részlegénél is. A Siemens az utóbbi egy év alatt ennél a két részlegnél 16 ezer állás megszüntetését jelentette be, a tervezett további leépítések nagyságrendje pedig négyezer körüli, sőt a cégcsoport építőipari technológiai részlegénél is bejelentettek 900 állás megszűnését.
Az elektronikai iparág világszerte tapasztalható visszaesése miatt az eddig ötezer embert foglalkoztató székesfehérvári IBM Storage Productnál ezer dolgozó munkaviszonyát kell megszüntetni, közülük 850, a Videoton vállalatcsoporttól kölcsönzött és 150 a saját munkavállaló. A Videoton ennek a kedvezőtlen tendenciának a hatására is az idei év végére több mint kétezer dolgozóval kénytelen csökkenteni létszámát. A visszaesést mutatja, hogy a Videoton csoport még 2000-ben közel 20 ezer embernek adott munkát, az idén pedig már csak alig több, mint 14 ezer dolgozójuk van. Az IBM-től visszakapott embereket megpróbálják más területen alkalmazni, de az elektronikai iparág világszerte tapasztalható visszaesése miatt várhatóan az év végi szezonális növekedéssel együtt is csak egy részüknek tudnak majd munkát biztosítani.
A Magyar Postánál gazdasági racionalizálás címén várhatóan négyszáz fő körüli leépítésre kerül sor az idei év végéig, melyet jövőre további hasonló nagyságrendű elbocsátás követhet. A foglalkoztatottak létszámának csökkentését, a takarékosságot indokolhatja, hogy a cég mostani vezetői szerint akár a 10-12 milliárd forintot is elérheti az a veszteség, amit az előző 2-3 év túlzott fejlesztései miatt elszenvedtek. A német Siemens csoport nagyobb mértékű leépítése a magyarországi Siemens Nemzeti Vállalat ezer dolgozójából száz főt érint az idei év végéig, míg a teljes hazai Siemens csoportra nézve 150 fős létszámcsökkenés várható.
A Matáv sincs jó helyzetben, hiszen többségi tulajdonosuk a Deutsche Telekom visszaesése érzékenyen érinti a vállalatot. A Matáv Rt. tízezer, míg a cégcsoport összesen 15 ezer dolgozójából az év végéig valamivel több mint ezer embertől válnak meg.
A Dunaferr csoport közel 9000 ezer dolgozója közül az elmúlt másfél évben eltávozottak száma nem érte el a húsz főt. A jelenlegi vezetés privatizációs elképzeléséhez elkészített tanulmány szerint viszont jövő év végéig 3000-3500 fős leépítés szükséges. Némileg kedvező, hogy a Malévnál már befejeződött ez a folyamat, melynek keretében a dolgozók közel 20 százalékát küldték el, így létszámuk 4200-ról 3500-ra csökkent. A MÁV Rt. közel 54 ezres dolgozói létszáma az idén mindössze néhány száz fővel csökkent, de jövőre sem terveznek központi leépítést. A Flextronics magyarországi üzemeiben háromszáz fővel csökkent a létszám, de a cégnél szintén nem számolnak további leépítéssel.
A hazai foglalkoztatási helyzet sajátosságaiból adodóan azonban komoly probléma, hogy az oktatási rendszer rugalmatlansága miatt a pályakezdő munkanélküliek aránya nem csökkent, sokan „piacképtelen” végzettséggel kerülnek ki az iskolákból. Ugyanakkor egyre elterjedtebb az úgynevezett költségkimélő foglalkoztatás is, amikor munkaviszony helyett szerződéssel alkalmazzák a dolgozókat. A határozott idős szerződéssel foglalkoztatottak aránya évek óta 17-18 százalék körül ingadozik. A gazdálkodószervezetek több mint egyötöde köt vállalkozói szerződést, és csaknem ugyanekkora a megbízási szerződéssel alkalmazott munkaerőt igénybe vevő vállalkozások aránya is. E három „költségkímélő” alkalmazási formát együttesen vizsgálva látható, hogy ezeken keresztül közel 800 ezer fős foglalkoztatás valósul meg, amelyben az érintettek részére szinte semmilyen foglalkoztatási védettség nem érvényesül. A statisztikai kimutatás szerint az idei év első fél évében a hazai cégek valamivel több mint 15 százaléka élt a leépítés lehetőségével, összességében csaknem negyvenezer embert elbocsátva.
Gondot jelent a jövőre nézve az is, hogy a megváltozott gazdaságpolitikai elképzelések miatt a központi támogatási lehetőségek szűkültek, a Széchenyi-terv pályázatainak felfüggesztése miatt a hazai kis- és középvállalatok (kkv) nem jutnak elég központi forráshoz, így jelentősen csökkenni fog versenyképességük. Az ebből eredő gazdasági hátrányuk várhatóan a foglalkoztatást is érinteni fogja. Ez a kérdés azért is jelentős, mert a kkv-k teszik ki a hazai vállalkozások 99 százalékát, ők foglalkoztatják a munkavállalók 70 százalékát, vagyis a kisvállalkozásokat érintő megszorítások jelentős károkat okozhatnak a foglalkoztatásban is. Ezzel szemben a döntően külföldi tulajdonú nagyvállalatok adják a GDP 60 százalékát és biztosítják az export 80 százalékát, tehát a nemzetközi visszaesésből adódó megszorítások sem kedveznek a hazai munkaerőpiacnak.
Éppen ebben a helyzetben lenne tehát kiemelkedő jelentősége a kormány foglalkoztatást segítő programjainak, a központi pályázatoknak, amelyek viszont pont a Széchenyi-terv felszámolásával szüntek meg.
***
Új kihívások. Az Európai Unió bővítése a foglalkoztatás szempontjából is új kihívásokat jelent. Jelenleg az EU-tagországokban 7,7 százalék a munkanélküliség átlagos szintje, ez magasabb, mint Magyarországon – ismertette Alan Johnson, az Egyesült Királyság munkaügyi kapcsolatok államminisztere, a két ország foglalkoztatáspolitikai együttműködését áttekintő budapesti tanácskozáson. Mint mondta: az unió országaiban az általános foglalkoztatási ráta 64 százalék, a nők 55 százaléka, míg az 55 évesnél idősebbek 39 százaléka dolgozik. Az EU foglalkoztatáspolitikai célkitűzései szerint ezeket az arányokat 2010-ig jelentősen emelni kell. Az aktív korosztály általános foglalkoztatási rátáját 70 százalékra, a nők esetében 60 százalékra, az 50 évesnél idősebbeknél pedig 50 százalékra kell emelni. Nagy kihívást jelent, hogy az unió országaiban jelenleg 77 millió aktív munkavállaló korú ember nem dolgozik. A felmérések szerint most 11 millió ember keres munkát, számuk 2007-re 38 millióra fog növekedni. Mindezek miatt további munkahelyekre van szükség, amely egyben a gazdasági növekedés alapvető feltétele is. A felmérések ismeretében dolgozták ki az EU foglalkoztatáspolitikáját, melyben többek között kiemelt szerepe van az új munkahelyek teremtésének, a foglalkoztatási feltételek javításának, a diszkrimináció megszüntetésének, a pályakezdők munkához juttatásának és a hátrányos helyzetűek elhelyezkedését támogató programoknak. Malcolm Wicks, a munka- és nyugdíjügyek államtitkára szerint a brit munkaerőpiac fejlesztésére három alapvető célkitűzést dolgoztak ki. Ennek része a teljes foglalkoztatottság megteremtése, a magasabb munkahelyi színvonal elérése, valamint a nagyobb termelékenység biztosítása. Külön lehetőséget szeretnének teremteni az ötven évnél idősebb dolgozók foglalkoztatására. A brit munkaerőpiacon öt éve bevezetett változások új egyéni minimumjogokat szabnak meg, ennek része többek között az országos minimálbér meghatározása, a munkaidő szabályozása, a szülési szabadság és a kisgyermekes anyák munkába állásának garantálása, valamint a részmunkaidő elterjesztése.
***
Közel az uniós csatlakozás. Magyarországon az aktív korosztályba tartozó foglalkoztatottak aránya 55 százalék körülire tehető, ez nemzetközi összehasonlításban, valamint a rendszerváltást megelőző hazai arányokhoz képest is rendkívül kevés, ezért a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium az európai uniós csatlakozási felkészülésünk kapcsán többféle intézkedéssel igyekszik bővíteni a foglalkoztatást – jelezte Kiss Péter szakminiszter. Mint mondta: 1990-ben és az azt követő években több mint egymillió fővel csökkent a hazai foglalkoztatottak aránya, rendkívül nehéz helyzetet teremtve a munkaerőpiacon. A munkaügyi kormányzat célkitűzése szerint az évtized végére szeretnék elérni, hogy az aktív korosztályba tartozók 70 százaléka megjelenjen a munkaerőpiacon. Ennek elősegítésére a következő négy évben 300-400 ezer új munkahelyet szeretnének teremteni, csökkentve a foglalkoztatással összefüggő közterheket. Az elképzelés szerint 250 milliárd forint terheléscsökkenést jelentenek a bevezetendő adó- és járulékkönnyítések. Az intézkedéscsomag része a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése. A nők körében a részmunkaidős foglalkoztatás jelenleg hat százalék, szemben a fejlett uniós országok 25-35 százalékával. A miniszter szerint fontos célkitűzés az uniós bérek és a foglalkoztatás biztonságával összefüggő szociális standardok megközelítése is. Ennek elősegítésére vonatkozóan közös nyilatkozatot írt alá az Egyesült Királyság munkaügyi kapcsolatok miniszterével, valamint a nyugdíjügyek államtitkárával. A nyilatkozat külön kitér arra, hogy a foglalkoztatás szintjének növelése a csatlakozást követően a bővített Európai Unió számára az egyik legfontosabb kihívás.
Európai Unió
Az EU vezetése rossz irányba halad
