Ma nemzeti gyásznapot tartanak az áldozatok emlékére egész Oroszországban. Vlagyimir Putyin elnök a nemzethez intézett üzenetében bocsánatot kért azok hozzátartozóitól, akiknek életét nem tudták megmenteni a túszok kiszabadításakor. Kiemelte: a csecsen terroristák által fogva tartott túszok százainak kimentése bebizonyította, hogy Oroszországot nem lehet térdre kényszeríteni.
Világszerte nagy megkönnyebbüléssel, egyszersmind részvéttel fogadták a túszdráma megoldódását. A vezető politikusok ismét hitet tettek a terrorizmus elleni küzdelem és a csecsen konfliktus politikai megoldása mellett. Dominique de Villepin francia külügyminiszter például nyomatékosan rávilágított arra, hogy „a terrorizmus a valós válságból táplálkozik, azt használja eszközként”. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy „ez a tragédia ismét megmutatta, mennyire törékenyek modern társadalmaink a terrorizmussal szemben”. A magyar kormány közleményben osztozott a túszdráma védtelen és ártatlan áldozatai hozzátartozóinak fájdalmában.
*
Nem hivatalos információk szerint mintegy száz ember sorsáról nincs biztos információ ama mintegy 840 személy közül, akiket csecsen fegyveresek tartottak fogva a moszkvai Melnyikov utcai kultúrpalotában. Számos tanúvallomás szerint az orosz különleges erők bénító gázt vetettek be, amivel megakadályozták, hogy a csecsen túszejtők felrobbantsák önmagukat és a színházban elhelyezett pokolgépeket. Ugyanakkor a gázt belélegezve számos túsz mérgezést szenvedett. Meg nem erősített hírek szerint több túsz halt meg a kommandósok által bevetett altatógáztól szenvedett mérgezésben, mint a terroristák kezétől. Hivatalos beszámolók egyelőre „speciális szerről” beszélnek, és nem nevezik meg, hogy pontosan milyen gázt használt a túszokat kiszabadító Alfa kommandó. Amerikai találgatások szerint olyan szerről lehet szó, amelynek használatát nem engedik a vegyi fegyverekről rendelkező nemzetközi szerződések. Vlagyimir Vasziljev orosz belügyminiszter-helyettes azt közölte a túszdráma után, hogy a kommandósoknak nem volt más választásuk: a testükre erősített bombák felrobbantásával fenyegetőző terroristanők mindenkit megölhettek volna, ha nem kábítják el őket a roham előtt. Mindezt megerősítik a kiszabadult túszok, s ezen a véleményen vannak a külföldi szakértők is.
A történtekből kiviláglik, hogy az orosz rohamosztag nagyon pontosan tudta, hányan vannak a terroristák, tisztában volt a színházon belüli elhelyezkedésükkel, s azzal is, hogy a túszok éppen hol voltak. A likvidált terroristák számát jelenleg ötvenre teszik a hivatalos szervek. A halott terroristák között 18 nő és 32 férfi van, s három csecsen túszejtőt élve ejtettek fogságba a kommandó tagjai. Eddig három fegyveres csecsent fogtak el Moszkvában, jelenleg annak kiderítése folyik, hogy közük van-e a terroristákhoz. Az egyik kórházban fekvő nőről is gyanítják, hogy a túszszedőkhöz tartozik.
A csecsen túszejtők mintegy harminc, hatalmas erejű robbanószerkezetet helyeztek el a kultúrpalota nézőterén, mondta a terrorakció kezelésére alakult válságstáb egyik illetékese. A kommandósok két különösen nagy erejű – egyenként 50 kilogramm TNT erejének megfelelő – szerkezetet is találtak a nézőtéren. A terrorista csoport 18 nő tagja egyenként 800–2000 grammnyi, detonátorral ellátott plasztik robbanóanyagot kötözött testére.
A csecsen terroristák cinkosai hónapokkal ezelőtt kibérelték a színházterem söntését, ami lehetővé tette, hogy a kommandó tagjai bejuttassák az épületbe a robbanóeszközöket, és túszul ejtsék a színházterem nézőközönségét, tudta meg a Le Journal du Dimanche az orosz titkosszolgálathoz közel álló forrásból. A szerda esti Nord–Ost musical előadására a támadás mintegy ötven résztvevője szabályosan jegyet váltott, és akadálytalanul besétált a nézőtérre. Néhány külső segítőjüket később a színházépület előtt összegyűlt tömegben fülelték le a rendőrök. Az orosz titkosszolgálat már a túszdráma első órájától tudta, hogy nem csecsenek is részesei az akciónak: a színházra irányított lehallgató készülékek arab nyelvű társalgásokat rögzítettek.
***
Orosz nyomásgyakorlás. Kétségessé vált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó-e részt venni a november 11-i, koppenhágai EU-csúcsot követően tervezett orosz–dán elnöki találkozón, ha a dán fővárosban a moszkvai túszdráma ellenére is megtartják most hétfőn és kedden a kaukázusi terület békéjének megteremtése címén szervezett Csecsenföld-kongresszust. A moszkvai vezetés megpróbál nyomást gyakorolni a dán kormányra, hogy ne tartsák meg a rendezvényt, amelyet a Kreml „terrorista konferenciának” nevez – közölte az AFP-vel Thomas Bindesboll Larsen, a tanácskozás elnöke, és hozzátette: remélik, hogy ez lesz az első kezdeményezés a térség békefolyamatához.
Az EU első birodalmi költségvetése
