Dunaferr: ez a végső visszaszámlálás

Közgyűlés közgyűlést követ a Dunaferr Dunai Vasmű Rt.-nél: egymás után születnek meg a privatizációt előkészítő döntések. A cégnél lévő bizonytalanságot többek közt az ifjúsági szakszervezet állásfoglalásai jelzik. A hitelező bankok beleegyeztek: 2003. februárig fenntartják a meglévő kölcsönkeretet. Dorkota Lajos, Dunaújváros fideszes parlamenti képviselője az „IBM-szindróma” megismétlődésétől tart.

Hunyor Erna
2002. 11. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az áprilisi szocialista győzelem után Dunaújváros MSZP-s polgármestere és parlamenti képviselője kijelentette: elégedett, mert ígéretet kapott Medgyessy Péter miniszterelnöktől arra, hogy a Dunaferr vezetősége a helybeliekből fog kikerülni. Kivétel nélkül mind hozzáértő szakemberek lesznek, akik stabilizálni fogják a vasmű helyzetét, megtartják a város és a régió munkahelyeit – mondta Dorkota Lajos. Az új vezér és helyettesei mégsem helyiek, és velük nem szakemberek kerültek a cég élére. Olyan, hozzá nem értő személyeket küldött a Medgyessy-kormány Dunaújvárosba, akiknek legfontosabb feladatául azt szabták: készítsék elő a privatizációt.
A képviselő hangsúlyozta: a magánosítással munkahelyek szűnnek meg, így az életszínvonal jelentősen csökken majd a városban és a régióban. Az MSZP-s ígéretek sarokpontjait tehát máris megszegték. Világossá vált, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt., a vasmű többségi tulajdonosa, teljesen ki akar vonulni a Dunaferrből. Emiatt pedig bekövetkezhet az, ami Székesfehérváron történt: 3700 dolgozót ott váratlanul bocsátott el az IBM. Hasonlóra kell számítani Dunaújvárosban is – közölte Dorkota.
Felhívta a figyelmet arra: a Dunaferr irányítói külföldi szakmai befektetőkben bíznak, és három-négyezer ember elbocsátását tervezik jövő tavasszal. Ha eladják a gyárat, az államnak semmilyen ráhatása nem lesz a Dunaferre, hiszen az új tulajdonos döntéseibe nem tud majd beleszólni.
A képviselő emlékeztetett: más ígéretek szerint 2003-ban folytatják a régióban az Orbán-kormány által meghatározott célokat: megépítik a dunaújvárosi hidat és az M6-os gyorsforgalmi utat. Előkészítik az M8-as építését, ami az ország kelet–nyugati tengelyében Dunaújvárost logisztikai központtá alakította volna át. A 2003-as költségvetésben viszont egyik infrastrukturális fejlesztés sem szerepel.
Dorkota Lajos szerint egyértelmű: nem szakmai döntések születnek a Dunaferrnél. A kapkodó vezetőknek a politika diktál. A cég egyik közgyűlését nyilvánvalóan azért függesztették fel, hogy megvárják az októberi önkormányzati választásokat. Csak rá egy héttel jelentették be az Acélművek Kft. beolvasztását és az összevonásokat.
A szakember emlékeztetett: amikor a korábbi menedzsment mindössze nyolcvan fő elbocsátásával járó összevonást tervezett, Dunaújváros szocialista polgármestere és a vasasszakszervezet országot megrengető tiltakozásba kezdett. Ma ugyanők támogatják a többezres munkahely-leépítési elképzeléseket (noha a Dunaferr nemcsak a legnagyobb munkáltató a térségben, de fő adófizető is). A további tervezett fejlesztéseket nem Dunaújvárosban, hanem Rácalmáson képzeli el a jelenlegi hatalom, mondván, Dunaújvárosban nincs erre alkalmas terület. A képviselő figyelmeztetett: a régióban az IBM-el és a Dunaferr-rel együtt a tervezett leépítés átlépi a hétezer főt. Ráadásul sok beszállítót is érint a leépítés, ami további két-háromezer munkahely megszűnését jelenti. Nem valósulnak meg a szükséges munkahelyteremtő infrastrukturális fejlesztések sem, amivel nagyon nehéz helyzetbe hozzák a térséget.
Dorkota Lajos szerint szakmai indokok nem támasztják alá a vasmű privatizációját. A lépést csatlakozásunk sem indokolja, hiszen az állami és a magánkézben lévő vagyon aránya már eurokonform. Azért sem indokolt a privatizáció, mert a Dunaferr fejlődőképes. Leginkább a világpiaci áringadozás az, ami növeli vagy csökkenti az eredményt vagy a veszteséget.
Az országgyűlési képviselő kiemelte: a szocialisták két dologhoz értenek: válságot okozni és kezelni. Korábban ugyanis annak ellenére sem volt bajban a cég, hogy a baloldali sajtóban a jelenlegi kormánypártok ezt híresztelték. Ma már azonban valóban válság van. Ez a vállalat múlt heti sajtóközleményében fehéren-feketén szerepel. A hatalom szerint válságot kezelni úgy lehet, hogy privatizálnak.
A honatya utalt arra: Medgyessy Péter még nem volt miniszterelnök, amikor kampánykörútján Dunaújvárosban bejelentette, hogy ha nyernek, privatizálják a Dunaferrt. Ezt úgy jelentette ki, hogy semmilyen konkrétumot nem tudott az acélműről. Ezt Medgyessy maga is elismerte, amikor közölte: nem ismeri a cég működését. Hónig Péter, a cég új vezérigazgatója ezt a magánosítást készíti elő. Majdani távozása után Dunaújváros ottmarad munkahelyek, iparűzési- adó-bevétel nélkül, csökkenő életszínvonallal.
Dorkota elmondta: elkészült Dunaújváros fejlesztési terve, amelyet összehangoltak a Dunaferr középtávú stratégiájával. A hiba azonban ott van, hogy a fejlesztési koncepció tartalmazza azokat az infrastrukturális beruházásokat is, amelyek közül egyetlenegyet sem tartalmaz a 2003. évi költségvetés. A Fidesz elképzelése szerint viszont nem privatizálnák a vállalatot, hanem megvalósítanák a szükséges fejlesztéseket. Az így teremtődő munkahelyek felszívják azt a munkaerő-felesleget, ami a Dunaferrtől kikerül. Ám a szocialisták előbb elbocsátanák a munkavállalókat, azután – mint gondolják – „majd lesz valahogy”. A képviselő közölte: ha az állam kivonul a nagy cégekből, így a Dunaferrből is, és külföldi szakmai befektetőknek adja el azt, akkor ugyanaz várható, mint az IBM-nél. Három-négy év után, de legkésőbb akkor, amikor az adómentes időszak lejár, egyik pillanatról a másikra a cég kivonul az országból, és az utcára küldi az embereket. Ezek után a kormány széttárja a karját, mondván: az ilyen és hasonló ügyekkel nem tud mit kezdeni, hiszen nincs semmilyen ráhatása a cégre. A Dunaferrnél viszont ma még volna szava, hiszen 85 százalékban az állam a tulajdonos.
Végezetül Dorkota Lajos arra figyelmeztetett: ha nem változik meg az állam jelenlegi koncepciója, akkor kiszolgáltatja Dunaújvárost és a Dunaferrt a multiknak, akik nem foglalkoznak szociálpolitikai kérdésekkel. Például azzal, hogy a dolgozókat nyaraltassa, kiegészítő bérjuttatásokat és szociális kedvezményeket adjon. Viszont a Fidesz-kormány alatt a menedzsment biztosította a kollektív szerződésben vállaltakat a munkavállalóknak, s jóval az infláció felett – ebben az évben például 11 százalékkal – emelte a béreket. Úgy látszik, a szociálisan érzékeny Medgyessy-kormány ebben nem érdekelt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.