Érvek Szaddám kezében?

A terrorizmus elleni harc kulcskérdése ma elsősorban nem az atomfegyverekkel rendelkező országok semlegesítése, hanem – mint azt a Bali szigetén végrehajtott robbantás vagy a moszkvai túszszedés is jelzi – a klasszikus terrorizmus megakadályozása, állítja Tálas Péter, a Stratégiai és Védelmi Kutatások Hivatalának főigazgató-helyettese.

Mind a nemzetközi, mind pedig az oroszországi – alapvetően a csecsenekhez köthető – terrorizmusban új helyzetet teremtett a moszkvai akció. Ilyen nagyságrendű s jellegű terrorcselekményre ugyanis eddig még sehol nem került sor, emeli ki a biztonságpolitikai szakértő. Újdonság volt az intézmény kiválasztása, de az is, hogy az öngyilkosságra elszánt terroristák a szokásokkal ellentétben nem csupán robbantottak, hanem túszokat is szedtek. A csecsenekre sem nagyon volt jellemző a most tapasztalt tudatosság, szervezettség és a mindenre kiterjedő alapos előkészítés. A mostani akció ahhoz a fiatal, radikális csecsen generációhoz köthető, amely már kizárólag a fegyveres harcban látja a megoldást. Ezek a fiatalok azonban az orosz vezetés kijelentései ellenére nem rendelkeznek szélesebb társadalmi bázissal, s mint a mostani akció fogadtatása is mutatta, valójában nem képviselik a csecsen fegyveres csoportok érdekeit sem. Szembetűnő, hogy valamiféle külföldi támogatást élveznek, még ha nem is éppen az al-Kaidáét.
A terrorizmus elleni nemzetközi koalíciót minden ilyen akció öszszekovácsolja, látványos fordulatra azonban nem számít Tálas Péter. Úgy véli, az orosz fél eddiginél is nagyobb együttműködési készsége sem terjed majd ki minden kérdésre. Így szerinte nem várható az sem, hogy Moszkva változtat Irakkal kapcsolatos álláspontján, geopolitikai és gazdasági érdekei ugyanis dominánsabbak. Nem tart valószínűnek egy olyan árukapcsolást, miszerint az Irak elleni támadás moszkvai támogatásáért cserébe felvennék a csecsen csoportokat a terrorista szervezetek feketelistájára. A politológus ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a csecsenek iránti szimpátiatőke ugyan érezhetően apad, de egy nemzetet nem lehet egységesen terroristának nyilvánítani. Így véli az európai közvélemény is, amely még a túszdráma legforróbb pillanataiban is figyelmeztette a Kremlt, hogy a csecsen függetlenségi harcot ne mossa öszsze teljesen a terrorral.
A Moszkvában történtek kapcsán a szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy a tavaly szeptember 11. óta lezajlott, egyébként egyre látványosabb terrorakciók egyike sem az Amerika által Irak kapcsán emlegetett veszélyekre utal. A kulcskérdés a klasszikus terrorizmus visszaszorítása, s nem lehet nem észrevenni azt sem, hogy valamennyi eset mögött ott sejtik a szélsőséges iszlámot. Úgy tűnik tehát, hogy a terrorizmus elleni harcban nem Szaddám ateista rendszere ma a fő ellenfél, jegyzi meg Tálas Péter.