Holnapi kongresszusán a Fidesz a magyar parlamenti pártok közül elsőként programot fogad el, amely részletezi az ország uniós csatlakozásával összefüggő feladatokat. Mi a legfontosabb üzenete a pártnak?
– Rendszerváltoztató pártként a Fidesz megalakulása óta kiáll amellett, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Unióhoz – ez az egyik fő üzenete a programanyagnak. Azt is kimondjuk, hogy ebben a kérdésben jelentősen eltér a Fidesz és az MSZP története, hiszen a szocialisták hosszú utat tettek meg a Varsói Szerződés és a KGST támogatásától a NATO és az Európai Unió propagálásáig. A másik lényeges tétel az, hogy a rendszerváltás tette lehetővé azt a külpolitikai váltást, amely most elvezet minket az uniós tagság eléréséhez. Legalább ilyen fontosnak tekintjük, hogy 1991-ben, a szovjet csapatok kivonulásával, az ország függetlenségének visszaszerzésével egyúttal a nemzeti érdek határozott képviseletének lehetősége is megteremtődött. A Fidesz ma a nemzeti megerősödés pártja Magyarországon. Ezért a kongresszus elé terjesztett program hangsúlyos eleme, hogy a Fidesz a nemzeti érdekképviseletből indul ki és az európai uniós kérdéseket is ennek a fényében látjuk. Ebben nincs semmi új, hiszen a nyugat-európai pártok túlnyomó többsége sem valamiféle internacionalista vagy „euroszervilis” álláspontot képvisel, hanem a saját nemzeti érdekei és az európai újraegyesülés közös szempontját. A Fidesz egyben az európai újraegyesítés pártja is – ezt a fogalmat éppen Orbán Viktor vitte be a nemzetközi köztudatba, ma már rendszerint rá hivatkoznak, amikor ezt említik. Ebben is vitában állunk az MSZP-vel. Kovács László pártelnök a napokban egy fórumon azt mondta: nem érti, miért beszélnek újraegyesítésről, hiszen Európa soha nem volt egységes. Nekünk azonban meggyőződésünk, hogy Európa történelmének gyökere, az egység szimbóluma a kereszténység és a közös kultúra, amely az Európai Unió alapját is képezi. Ezt az alapot verte szét a szocializmus nemzeti és internacionalista változatainak uralomra jutása a XX. században.
– Nyilván ez a szemléletbeli különbség okoz időnként félreértéseket, illetve szolgáltat alkalmat olyan félremagyarázásokra, amelyek a Fidesz uniós elkötelezettségét vonják kétségbe. A kongresszus most lehetőséget ad arra is, hogy egyértelművé tegyék a közvélemény előtt: a nemzeti érdekek markáns védelme nem jelent EU-ellenességet, sőt ez a sikeres csatlakozás előfeltétele.
– Kétségtelen, hogy a Fidesz nem a szocialisták internacionalista álláspontját képviseli, amely nem Magyarország, hanem az unió érdekeit kívánja érvényesíteni. Ez a régi, rossz szemlélet tovább élése, amely az Európai Uniót az egykori szocialista tábor központi intézményeihez hasonlóan fogja fel, ahonnan parancsok érkeztek és ezeket teljesítettük. Az uniós egyeztetéseken éppen akkor csodálkoznak, ha valaki nem a saját érdekeit próbálja érvényesíteni. Az EU egységesen áll ki a csatlakozni kívánó országokkal szemben minden egyes – akár speciális, az EU-tagok részérdekeit érintő – konfliktus esetén is. Nem ismeri az EU működését az, aki azt hiszi, hogy az unió érdekeit kell kiszolgálni. Valójában az egyes nemzeti érdekek harmonizálásáról van szó. A nemzeti érdekképviselet hangsúlyozása, tehát nem EU-ellenes álláspont, épp ellenkezőleg! Az önfeladás sem az uniónak, sem Magyarországnak nem lenne jó.
– Az utóbbi napokban több olyan nyilatkozat is elhangzott az Európai Unió egyes intézményeinek, illetve a dán soros elnökség részéről, hogy amelyik ország a december 12-i koppenhágai csúcsértekezletig nem tud megegyezni a feltételekben, az kimaradhat a 2004-ben csatlakozók köréből. Ezt a szempontot is mérlegeli a Fidesz?
– Ezek a nyilatkozatok az EU-nak a tárgyalás végéhez közeledve jelentkező ijesztgetései. Nyilvánvalóan az unió mindent megtesz azért, hogy gyorsan lezárhassa a tárgyalásokat. Jelen pillanatban két ellenérdekű fél próbál megegyezni, hiszen az EU minél olcsóbban próbálja megúszni a bővítést, a tagjelölt országok pedig szeretnék megkapni azokat a támogatásokat, amelyek a tagoknak most járnak. Azért tekintjük szűk látókörűnek az unió álláspontját, mert a csatlakozás sikere múlik azon, hogy milyen módon tudnak felzárkózni a tagjelölt országok. Ha a mostani nagy bővítés sikertelen lesz, az visszaveti az unió fejlődését is. Magyarország számára kulcskérdés a csatlakozásra való felkészülés, a feltételek megteremtése. Ebben nem is elsősorban az EU-val van vitánk – bár a szűkmarkúság ellentétes a szolidaritás elvével, amely az unió egyik alappillére –, hanem a kormánnyal. A programunkban felsoroljuk, hogy az agrárgazdaság, a kis- és középvállalkozások támogatása terén, a lakosság életszínvonalának felzárkóztatásában, valamint a regionális különbségek megszüntetésével és a környezetvédelem kapcsán milyen teendői vannak a kormánynak. Azok lesznek ugyanis az uniós csatlakozás nyertesei, akik időben felkészülnek erre. Többek között azért is kritizáljuk a kormányt, hogy leállította, befagyasztotta a polgári kormány által elindított programokat, és ezek helyébe nem állított újakat.
– Már ismerjük a költségvetés fő számait. Ezek alapján ön szerint teljesülnek jövőre azok a kormány és a négy parlamenti párt által kötött megállapodásban szereplő feltételek, amelyek szükségesek a sikeres uniós csatlakozáshoz?
– A 2003-as költségvetés az európai uniós csatlakozás szempontjából nem a felzárkózás, hanem a lemaradás költségvetése. Súlyos mulasztásokat tapasztaltunk már eddig is, és úgy tűnik, a hátralévő másfél évben sem teremtődnek meg az említett feltételek a bérszínvonalat, az infrastruktúrát vagy a mezőgazdaságot tekintve. Amennyiben a kormány a legérzékenyebb területekre nem biztosítja a megfelelő forrásokat, akkor 2004-ben, a csatlakozáskor nagyon nehéz helyzetbe kerülünk. Az a nagymértékű támogatás, amely jelenleg a választópolgárok részéről az európai uniós tagság iránt megnyilvánul, pillanatok alatt elporladhat, ha az emberek elsősorban a csatlakozás negatívumaival szembesülnek. Az, hogy Magyarország mekkora pénzösszegeket kap az Európai Uniótól vidékfejlesztésre, az agrárgazdaság támogatására, környezetvédelemre, azon múlik, hogy mennyit tudunk saját forrásként felmutatni. A csatlakozás sikerét úgy lehet majd lemérni, hogy ha évek múltán is többségben lesznek azok, akik nem bánták meg, hogy tagjai lettünk az uniónak. Negatív példát is lehet említeni: Svédország polgárainak többsége úgy nyilatkozik, hogy nemmel voksolna, ha ma kellene döntenie az ország uniós tagságáról.
– Visszatérve a kongresszusra, a Fidesz holdudvarába tartozó értelmiségiek részéről hallani olyan véleményeket, hogy a két választási kudarc után nemcsak az európai uniós csatlakozásról kellene tanácskozni, hanem szükség lenne tisztújításra is.
– A Fidesz tagsága köréből ilyenféle kritikát nem hallottam, azt pedig nem gondolom, hogy egyes publicisták véleménye alapján kellene alakítania a pártnak a politikáját, bár minden jó szándékú véleményre érdemes odafigyelni. A parlamenti választások után a nyári rendkívüli kongresszuson Pokorni Zoltán és a Fidesz elnöksége felajánlotta lemondását, de akkor a pártelnöki beszámoló elfogadásával – amelyet egyben bizalmi szavazásnak tekintettünk – a kongresszus megerősítette a vezető testületet. Most, a költségvetési időszakban, a legnehezebb „csaták” idején nem lenne szerencsés a helyzetet nem tisztázó, inkább összezavaró tisztújítás. A párt helyi szervezeteiben pedig folyik a vita a párt jövőbeli stratégiájának kialakításáról és áprilisban minderről dönt a tisztújító kongresszus. Nincs már az olyan messze, addig is tisztul a kép.
jurta
Jurtában csapott le rám az év legnagyobb mongol vihara
