Elemzők atomfegyver használatát nem tartják kizártnak, bár úgy vélik, csak spekulációról van szó, ugyanakkor feltehető, hogy a titkos háborús forgatókönyvek egyikében alternatívaként szerepel az atomfegyver alkalmazása is. Mivel nemzetközi egyezmények tiltják az atomfegyverek elsőként való bevetését, s ha lenne is használatuknak katonai racionalitása, egy ilyen politikai döntés nehezen lenne felvállalható és megmagyarázható – vélik katonapolitikai szakértők.
Washington tegnap szóban érdeklődött a szlovák miniszterelnöknél, vajon az esetleg szükségessé váló Irak elleni háború esetén Szlovákia hajlandó lenne-e mérlegelni, hogy tevőlegesen is bekapcsolódjon a fegyveres akcióba. A hírt Mikulás Dzurinda tegnap este rendkívüli sajtótájékoztatón személyesen jelentette be. Közölte: válaszra csak azok után lehet számítani, ha a kérdést az ország más vezetőivel és az érintett parlamenti pártokkal is minden részletében megbeszéli.
Eközben tömegek tiltakoztak világszerte a tervezett háború ellen. Németország számos városában több tízezren vettek részt a megmozdulásokon, a davosi gazdasági fórum ellen tiltakozók körében rendezett akciók résztvevőit a rendőrség őrizetbe vette. A brazíliai Porto Alegre városában a szociális világfórumon részt vevő több mint százezer ember szintén tiltakozott az amerikaiak Bagdad ellen tervezett támadása ellen.
Remélem, hogy a Los Angeles Timesban megjelent nyilatkozat nem a hivatalos amerikai álláspontot képviseli – mondta lapunknak Simicskó István, a Fidesz biztonságpolitikai kabinetjének vezetője. A volt nemzetbiztonsági államtitkár szerint atomfegyverek bevetése 58 év után azt jelentené, hogy az egész világnak át kellene értékelnie védelmi és biztonságpolitikáját. A politikus bízik abban, hogy elkerülhető lesz a beavatkozás. Úgy véli, hogy hiba lenne a háború egyoldalú megkezdése, az atomfegyver bevetése pedig egyenesen katasztrofális következményekkel járhat. A fideszes képviselő megjegyezte: az atomfegyverek esetleges bevetése még inkább motiválhatja az iszlám terroristákat megtorló akciók elkövetésére, s azok az országok, amelyek részt vesznek valamilyen szinten egy háborúban – mint például a taszári bázis által Magyarország –, fokozott biztonsági kockázatot vállalnak.
Nem valószínű, hogy az irakiak éppen hazánkra mérnének válaszcsapást egy esetleges amerikai atomtámadás után – nyilatkozta lapunknak Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatója. Hozzátette: egy ilyen lépés után valószínűleg teljesen más biztonságpolitikai helyzet állna elő, mint a jelenlegi. Most azonban még az sem biztos, hogy háború lesz – tette hozzá. Úgy látja: addig korai találgatni, amíg a fegyverzetellenőrök be nem fejezik tevékenységüket.
Továbbiak a 2. és a 8. oldalon, publicisztika a 7. oldalon
Rossz játékosokból hiány, neves klubokból bőség van az NB II-ben
