Jól hajráztak tavaly a nyugdíjkasszák

Tavaly némileg magához tért az egy évvel korábban lesújtó átlaghozamot felmutató nyugdíjpénztári szféra: 2002-ben így akár a pénzromlás mértékét pár százalékkal meghaladó reálhozammal zárhattak a kasszák. Idén jót tehet majd a taglétszám gyarapodásának, hogy ismét kötelezővé vált a belépés a pályakezdőknek, sőt újból várják a még be nem lépett harminc éven aluliakat is.

Tavaly az 5,3 százalékos inflációhoz képest átlagosan három-négy százalékos reálhozamot értek el a hazai nyugdíjpénztárak – becsülik egybehangzóan a szféra szakemberei. Bár a kasszák az első háromnegyed évben árfolyamveszteséget szenvedtek el az állampapírpiacon (ahol a legtöbb pénzt fialtatják a kasszák), de az utolsó negyedévben ezt le tudták dolgozni. Az ÁB-Aegon önkéntes és magánkasszái például 9,9 százalékos hozamot értek el, az MKB-nál nettó 9,4 százalékról adtak hírt, s háromszázalékos reálhozamról számoltak be az Allianz Hungária kasszái is. A rosszabb eredményt elérők viszont egyáltalán nem sietnek számaik ismertetésével: ezt rövidesen levélben kell közölniük saját tagjaikkal. (A szféra összes szereplőjének hozamait csak a Pénzügyminisztérium június táján megjelenő hivatalos közlönyéből lehet majd megismerni.)
A MKB elemzése szerint 1998 és 2001. között meglepő módon jobbára nem a nagyobb általános, hanem a csekélyebb létszámú vállalati (részben zártkörű) pénztárak érték el a legjobb hozamokat. Eszerint az önkéntes ágban a Richter, a Rába, az Erste, a Budapest és az Allianz, a magánkaszszáknál pedig az Erste, a Postás, az Allianz, a Quaestor és a BA/CA kasszák teljesítménye volt a legjobb: mindegyikük évi 2-3 százalékos reálhozamot ért el a négyéves periódusban. Eközben a piac nagy részét ellenőrző nagyobb pénztárak jó része több százalékpontos éves veszteséget tudott csak elkönyvelni tagjainak (magyarul: azok befizetéseinek értéke csökkent).
A következő időszakban mind a magán-, mind az önkéntes ág vagyona és létszáma is egyenletesen növekedhet – vélték az elemzők. A magánkasszák létszámát nem változtatta meg jelentősen, hogy tavaly év végéig még bárki szabadon visszatérhetett a „klaszszikus” társadalombiztosítási (tb) rendszerbe: pár tízezren távozhattak emiatt, de létszámukat ellensúlyozta, sőt mintegy hatezer fővel meg is haladta a (jó részt az év utolsó hónapjaiban belépő) pályakezdők csatlakozása.
Tavaly szeptember végén a magánkasszák együttes létszáma 2,245 millió fő – a gazdaságilag aktív népesség 54 százaléka – volt. Az MKB becslése szerint ez 2003-ra jó százezer állampolgárral gyarapodhat majd. Ismét munkába áll ugyanis nyolcvanezer pályakezdő, sőt (lásd keretes írásunkat) a még a régi tb-rendszerben maradt bő 160 ezer harminc év alatti fiatal közül is 25 ezren a magánnyugdíj rendszerét választhatják.
A kilencven önkéntes és 19 magánpénztár együttes vagyona tavaly ősszel 670 milliárd forintra, a bruttó hazai össztermék (GDP) 4,1 százalékára rúgott. (Csak öszszehasonlításul: a várakozások szerint 2030-ra a magánpénztárak vagyona a GDP negyven, 2050-re ötven százalékát teszik majd ki.) Ezen belül a magánpénztárak vagyona tavaly közel 116 milliárd forinttal nőhetett a tagdíjbefizetések és a már meglévő pénz fialtatása révén. Idén közel 150 milliárdos – azaz 28 százaléknyi – lehet itt az átlagos vagyongyarapodás. A várható megugrásának egyik magyarázata: az állam ez évtől az eddigi hatról hét százalékra növelte (igaz, a korábban ígért nyolc helyett) a magánkasszákra jutó járulékrészt, ami önmagában is 16,5 százalékkal növeli meg a tagdíjakat. Tovább gyarapítja a befizetéseket, hogy az MKB becslése szerint idén bruttó öt százalékkal nőhet az állampolgárok keresete, ráadásul egy új szabály – a magas jövedelműeknek kedvezően – bő húsz százalékkal növelte a tagdíjbefizetési plafont (vagyis azt az éves fizetési összeget, ami után magánnyugdíj igényelhető).
A leendő pénztártagok választását megnehezíti, hogy az elmúlt öt évben a magán- és önkéntes ág szereplőinek száma egyaránt nagyjából felére esett a beolvadásokkal, egyesülésekkel. Jelenleg a hét vezető magánpénztár, az OTP, ING, ÁB-Aegon, Allianz, Credit Suisse, Évgyűrűk, Aranykor a szféra teljes vagyonának bő 85 százalékát ellenőrzi (jó részük tavaly is „lenyelt” néhány riválist beolvasztással). Az önkéntes ágnál valamivel enyhébb a koncentráció a még meglévő ágazati-munkahelyi kasszák jelenléte miatt.

Pénztári változások januártól. A magánpénztáraknál a nyugdíjjárulék hét százaléka folyik be az eddigi hat helyett. A pályakezdőknek ismét kötelezővé vált a belépés (éppúgy, mint 2001 decembere előtt), sőt azok a nem pályakezdők, akik idén január 1-jén még harminc év alattiak voltak, 2003. december 31-ig szintén csatlakozhatnak valamelyik kasszához, ha ezt eddig valamilyen ok miatt nem tették meg. Ám a 2002-ben első alkalommal biztosítottá vált pályakezdők szintén ez év végéig még visszatérhetnek a hagyományos tb-rendszerbe. Az önkéntes pénztáraknál ezentúl a kassza vezetői akkor is a polgári jog szerint felelnek az általuk okozott károkért, ha munkaviszonyban állnak a pénztárral. A munkáltató a nyugdíjkasszához képest eltérő összegű hozzájárulást is fizethet az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztáraknál. A pénztártagság létesítése után nem kötelező a tagdíjfizetés.

Választható „kosarak”. Az ÁB-Aegon után januártól az ING önkéntes nyugdíjpénztára is lehetőséget ad tagjainak arra, hogy maguk válasszák meg, milyen befektetési formában tartják pénzüket. Az MKB pénztára március végi közgyűlésén dönt az esetleges bevezetésről. Az ÁB-Aegonnál és az ING-nél (a befektetési életbiztosítások mintájára) négy különböző kockázatú választható kosár létezik. Előbbinél a legkockázatosabb típusnál ötven, utóbbinál jelenleg negyven százalék lehet a hazai és külhoni részvények aránya. A lehetőséget régóta kínáló ÁB-Aegonnál is csak tíz százalékra rúg viszont a saját választási lehetőséget kihasználó tagok aránya (a többség a pénztárra hagyja a vagyonkezelést).