Frankfurter Allgemeine
Nem csoda, hogy Bush a „régi” Európa országai helyett az „újakat” szereti. Mennyire más légkörben látogat Lengyelországba vagy a balti országokba, mint mondjuk Németországba, írja a vezető német lap. Bushék ezt azzal magyarázzák, hogy Kelet-Európa népei tudják, mit jelent diktatúrában élni a vasfüggöny mögött. Nyugat-Európában viszont úgy látják, hogy az amerikai nyomulás kelet felé cinikus kísérlet arra, hogy a kontinens keleti felét a nyugati fele ellen kijátsszák Európa gyengítése érdekében. Nyugat-Európa országai azt is az Egyesült Államok globális hatalmi és üzleti érdekei előmozdításának tekintik, hogy az Egyesült Államok úgy állítja be, mintha a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek ellen háborút kellene indítani, és ebben a volt kommunista országokba veti nagyobb bizalmát.
*
A lap számos posztkommunista fővárosból küldött tudósítása alapján szerkesztett cikkből kitűnik: Lengyelország és Magyarország, valamint a térség más, volt kommunisták által vezetett kormánya készen áll arra, hogy az amerikaiak Irak elleni háborújában akkor is részt vegyen, ha erre az ENSZ nem ad felhatalmazást. Ezt Magyarországon Kovács László külügyminiszter még az ősszel ki is nyilvánította, és ezt az állásfoglalást Medgyessy Péter meg is erősítette.
Die Welt
Amerika a kelet-európaiak aktív támogatására számíthat az iraki konfliktusban címmel a német konzervatív lap a Washington iránt készséges Magyarországra térve kiemeli a taszári légitámaszpontot, mint a budapesti támogatás kézzel fogható példáját.
Die Presse
Lehet, hogy Málta lesz az EU-csatlakozásra váró országok közül az első, amely belépését elutasítja, olvasható a vezető osztrák lap La Valletta-i tudósításában. A máltaiaknak már csak 53 százaléka kívánna csatlakozni.
*
Az izraeli jobboldal arra vágyik, hogy a palesztinokat elűzze otthonukból. Avigdor Lieberman, az egyik kabinetminiszter hallani sem akar egy palesztin államról. Helyette a palesztinokat a szomszédos arab államokba kívánja deportálni.
Christian Science Monitor
Az amerikai statisztikai adatok szerint a spanyol ajkúak immár hivatalosan is az Egyesült Államok legnagyobb kisebbségévé váltak. Számuk elérte a 37 milliót, szemben a 36,2 millió feketével. Növekedési ütemük 58 százalékos volt tíz év alatt. Ugyanakkor 60 százalékuknak nincs szavazati joga, mert nem állampolgárok. A spanyol ajkúak általában jóval konzervatívabbak a legtöbb amerikai szavazónál, ami a nők szerepét, az abortusz és a homoszexualitás elutasítását illeti, olvasható az amerikai lapban.
Bravúrra készül a Fradi, fontos bejelentés jött a meccsről
