Anomáliák a szabályozási rendszerben

Zöldborsó, paraj, sóska, majd a brokkoli, végül a gyökérzöldségek – határozta meg a győri Arvit Hűtőipari Rt. zöldségkészítményeinek fontossági sorrendjét Markó Péter, a hűtőipari vállalat marketingvezetője. A gyümölcsök közül a málnát, a meggyet és a szedret favorizálja a cég, de népszerűek különböző gyümölcskeverékei is, mint az erdei vagy az úgynevezett partimix. A termékskála harmadik pillérét a tésztafélék jelentik, azok közül is a nudli és a galuskafélék játsszák a főszerepet a szilvás gombóccal együtt – tette hozzá.
A hazai helyzetet értékelve Markó Péter nem hagyta említés nélkül a forinterősödést, mondván: annak hatására csökkent az export, és estek a bevételek is, aminek következtében több termék sorsa megkérdőjeleződik. Némi bonyodalmat okoz az is, hogy az exportra kerülő termékek csak a megszabott kvótáig élveznek vámmentességet, azon felül viszont már vámok sújtják a magyar fagyasztott árukat. A szakember hiányolja a kiszámítható szabályozást is. A paradicsom esetében példaként felhozta, hogy régebben az eladott termék után járt támogatás, de ez a struktúra két éve megszűnt. Támogatás most is van, de ha egy cég felvásárlással foglalkozik, akkor a támogatást a termelő kapja, és pályázni kell a támogatásra. Ha azonban a termelő nem képes a cégnek leszállítani a bevállalt termésmennyiséget, ami után a támogatást is felvette, akkor a dotációs rendszer már kevésbé hatékonyan működik.
Az Arvit termékeinek 35 százaléka exportpiacokra – főként Németországba, Ausztriába, Angliába és Hollandiába – kerül, a maradék mennyiség 65 százaléka a hazai kiskereskedelemben, 25 százaléka a HoReCa, azaz a gasztronómiai szektorban, maradék része pedig egyéb nagykereskedelmi rendszerben értékesül – mondta Markó Péter, kiemelve, hogy a kiskereskedelmi szektorban az első három helyezett között vannak.