Kijev távlati célja a teljes jogú NATO-tagság

Ukrajna elvárja, hogy Magyarország a vízumrendszer tervek szerint november 1-jén sorra kerülő bevezetésekor a szabályozás maximális liberalizálására törekedjék. Ez az ukrán elképzelések szerint azt jelentené, hogy a schengeni elvekhez igazodó határátlépési rendszerre válaszul Kijev nem vezetne be a magyar állampolgárokkal szemben vízumkényszert, cserébe viszont Budapest ingyenessé tenné a vízumot. Mindez megfelelne az Aleksander Kwasniewski lengyel államfő által a minap Kijev és Varsó viszonylatában elvben javasolt modellnek. Ezt az elképzelést a magyarországi munkalátogatáson tartózkodó Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter vázolta lapunknak nyilatkozva, miután Budapesten felavatta Ukrajna új nagykövetségét.

A magyar–ukrán kapcsolatok problémamentesek, Magyarország rövidesen realizálódó uniós tagsága azonban új kihívások elé állítja e tekintetben is országainkat. Miként hathat ön szerint ez az új körülmény az együttműködés jövőjére?
– Magyarország uniós tagsága valóban sajátos kihívást jelent a kétoldalú kapcsolatokban, összességében azonban optimisták vagyunk a jövőt illetően. Magyarországtól mint hagyományos partnerünktől és jó szomszédunktól elvárjuk, hogy aktívan, s ami ennél is fontosabb, a gyakorlatban segítse Ukrajna európai integrációs törekvéseit. Intenzíven tanulmányozzuk a magyar tapasztalatokat, s készek vagyunk minden olyan közös fellépésre, amelynek célja, hogy közelítse Ukrajnát az Európai Unióhoz. Az együttműködés ilyen formájáira egyébként lengyel–ukrán viszonylatban már több példa is akad.
– Jelenleg a legsürgetőbb kérdés a vízumkényszer bevezetése körüli részletek tisztázása. A közelmúltban előterjesztett lengyel elképzelések ismeretében miként látja a magyar–ukrán egyeztetés állását?
– A múlt év őszétől aktívan egyeztetünk ez ügyben a magyar féllel, s immár három tárgyalási fordulón vagyunk túl. A legutolsó, néhány nappal ezelőtti ungvári konzultáción megegyeztünk abban, hogy a vízumrendszer maximális liberalizálásának irányában folytatjuk a munkát. Azt szeretnénk, ha az új szabályozást minél később vezetnék be, elképzeléseink szerint nem korábban, mint fél évvel Magyarország uniós csatlakozása előtt. Reménykeltő, hogy mindkét fél olyan megegyezésre törekszik, amely nem akadályozza a határmenti körzetekben élők kapcsolattartását. Ezt ugyanis minden túlzás nélkül a megbeszélések fontos aspektusának tartom, hiszen ennek megoldásától sok tekintetben függ kapcsolataink egészének a jövője is.
– Miniszter úr, ön ott bábáskodott a Kárpátok eurorégió születésénél. Ma, tíz év távlatából miként látja annak működését, s az új kihívások fényében jövőbeli távlatait?
– A független Ukrajna első külügyminisztereként valóban nekem adatott meg az a szerencse, hogy aláírjam a Kárpátok eurorégió megalapításáról szóló szerződést. Visszatekintve azonban egyáltalán nem értékelném túl jónak az együttműködés hatékonyságát. Ennek talán legfőbb oka, hogy az elmúlt évtizedben megváltoztak azok a körülmények, amelyek között az eurorégió létrejött. Kiemelném ezek közül az Európai Unió keleti bővítését, amely határokkal, vízumokkal és kereskedelmi korlátozásokkal gyakorlatilag kettévágja a Kárpátok eurorégiót. Az új kihívásokra a vízumrendszer maximális liberalizálásával, a gazdasági kapcsolatok jelenlegi szintjének megőrzésével, a regionális és határ menti együttműködés fejlesztésével válaszolhatunk, így a Kárpátok eurorégió sem válhat az új tényezők túszává.
– A Kelet és Nyugat között útját kereső Ukrajna az utóbbi időben több kritikát kapott ez utóbbi oldalról. Miként értékeli a kapcsolatok alakulását a NATO-val?
– Ukrajna euroatlanti integrációja során prioritás, hogy felkészüljünk a teljes jogú NATO-tagságra. Megértjük, hogy a közeljövőben az észak-atlanti szövetség figyelme elsősorban az új tagok politikai és katonai integrációjára, a belső kapcsolatok elmélyítésére összpontosul, s nem további új tagok felvételére. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy ezt a folyamatot gyorsíthatja országunk felkészültségének javítása.
– Friss hír, hogy Ukrajna vegy-, bakteriológiai és sugárvédelmi zászlóaljat küld a Perzsa-öbölbe. Miként látja országa az Irak körül kialakult válság megoldásának lehetőségeit?
– Fellépünk annak érdekében, hogy Irak feltételek nélkül teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának előírásait, mindenekelőtt az 1441-es határozatot. Pozitívan értékeljük a fegyverzetellenőrök legutóbbi jelentését, meg kell azonban jegyezni, hogy Irak tömegpusztító fegyvereivel kapcsolatban még több kérdés megválaszolatlan. Az ellenőröknek tehát tovább kell folytatniuk a munkát, missziójuk sikere azonban elsősorban az iraki vezetés együttműködési készségétől függ. Meggyőződésem, hogy a politika és a diplomácia eszközeit még nem használtuk ki teljesen, s ha kevés is, de van remény a válság békés rendezésére.