Beadványában arra hivatkozik a polgármester, hogy a kormányzat nem tudja a béremelés fedezetét az önkormányzatok számára biztosítani – pedig ez kötelezően előírt feladata lenne. Mi több – mutat rá Majthényi – előírják a helyhatóságoknak azt is, hogy saját adóbevételeik egy részét is a közalkalmazotti béremelésre fordítsák. A 2003. évi költségvetési törvény végrehajtása során ugyanis kiderült, hogy a béremelés fedezetére pályázat útján szerezhetnek kiegészítő támogatást az önkormányzatok, melynek kiszámításánál figyelembe vették a saját adóbevételeket is mint a támogatást csökkentő öszszeget. A polgármester szerint ezzel előírták számukra, hogy saját adóbevételeiket is a közalkalmazotti béremelésre fordítsák, és ez sérti az önkormányzatok önállóságát.
Kolláth György alkotmányjogász a Magyar Nemzetnek kijelentette: a dolog bárhogyan dől el, érdekes politikai és jogi precedens lesz. Egy önkormányzat számára két alkotmányos jogcím adódik. Egyrészt a költségvetésről szóló törvény, ami – mint minden törvény – az Alkotmánybíróság (Ab) előtt megtámadható. Ez az úgynevezett utólagos normakontroll. Ugyanakkor az 1990. évi önkormányzati törvény kimondja: az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását az Ab, illetőleg a bíróság védi. Tekintve, hogy az alkotmányban van önkormányzati alapjog a költségvetéshez illeszkedően is, meglátjuk, hogy az alapjogi védelem, illetve az alkotmánybírósági védelem esetünkben mit jelent. Az önkormányzati törvény azt is mondja, hogy törvény kötelező önkormányzati feladatot megállapíthat, ilyenkor az Országgyűlés egyidejűleg biztosítja a szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről, módjáról. Kérdés, hogy ez megtörtént, vagy nem.
pápa
XIV. Leó pápa a fiataloknak üzent
