Mugabe árnya Párizson

Párizsban megkezdődött az évente megrendezett Afrika-konferencia. Az eseményt elsősorban Robert Mugabe zimbabwei elnök meghívása miatt támadták. A francia fővárosba 52 afrikai ország vezetői érkeztek, hogy – a hivatalos nyilatkozat szerint – „új szövetséget” hozzanak létre Franciaország és a fekete kontinens között.

Robert Mugabe jelenléte ellen több tiltakozó akciót is szerveztek Párizsban – egy, a homoszexuálisok jogaiért küzdő társaság pedig a zimbabwei diktátor szállodája előtt tüntetett. Ezenkívül egy polgári személy két alkalommal is megpróbálta Mugabét letartóztattatni a polgári jogok megsértésének vádjával. Az illetőt a francia hatóságok őrizetbe vették, miután megpróbálta megtámadni a zimbabwei vezető gépkocsikíséretét. Jacques Chirac francia elnök Mugabét rövid kézfogással és főbiccentéssel köszöntötte az elnöki palotában, amely a jelenlévők szerint éles ellentétben állt azzal a szívélyes fogadással, amely a többi afrikai vezetőt várta Párizsban. Franciaország egyébként az Európai Unió különleges engedélyét kapta meg ahhoz, hogy Mugabét is meghívhassa az Afrika-konferenciára. Az unió ugyanis közös határozatban tiltotta meg tagjainak, hogy fogadják a zimbabwei elnököt és egyes munkatársait. Az engedmény ellentételezéseként Párizs támogatásáról biztosította az Európai Unió szankcióinak felújítását Mugabe elnök és társasága ellen.
Franciaország lépése ennek ellenére az Egyesült Államok és Zimbabwe egykori gyarmattartója, Nagy-Britannia ellenszenvét is kiváltotta. Párizs azzal védekezett, hogy több afrikai ország jelezte: nem fog részt venni a tanácskozáson, ha Mugabe nem jelenik meg azon. A zimbabwei elnököt Afrika egy része szabadságharcosnak tartja, aki a fekete kontinens felemelkedéséért harcol, ezért Nigéria és Dél-Afrika is arra kérte Párizst, ideiglenesen szakítsa ki az elszigeteltségből a „forradalmárt”. Ezenkívül a francia kormány úgy látja, a konferencia kiváló alkalom arra, hogy az érintett felek tárgyalások útján rendezni tudják nézeteltéréseiket a zimbabwei helyzet kapcsán. Mugabét egyébként nemzetközileg elítélték földfoglaló mozgalmáért, amelyben jórészt brit származású zimbabwei fehér gazdákat űztek el birtokukról. Zimbabwe lakosságának egy része jelenleg éhezik, részben a rossz időjárás, valamint Mugabe politikája miatt – a fehér gazdák távozásával a földeket ugyanis új gazdájuk sok esetben nem hasznosította.
Az esemény így elsősorban a résztvevők személyéről, s nem a feladatokról fog szólni. A munkaterv szerint ugyanakkor az egybegyűltek szót ejtenek a nem csillapodó elefántcsontparti válságról is. A valamikor békés frankofón ország békereményeit nagyban csökkenti ugyanakkor az a tény, hogy Laurent Gbagbo elefántcsontparti elnök nem vesz részt a találkozón. A résztvevők emellett megtárgyalják a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló konfliktus békés megoldásának lehetőségeit, s egyeztetik nézeteiket az iraki helyzetről is.