Sztrádaépítés önerőből

Négy új autópálya-szakasz építése kezdődik márciustól, a munkák egy részét az idén saját erőből és hitelekből végzik a fővállalkozók, mivel költségvetési forrás nem jut e célra. A beruházó Nemzeti Autópálya (NA) Rt.-nek március 1-jén kell átadnia a munkaterületet Balatonszárszó–Ordacsehi, Becsehely–Letenye (M7-es autópálya), Letenye–Tornyiszentmiklós (M70-es autóút), valamint Polgár–Görbeháza (M3-as autópálya) között.

A 2003-as költségvetésben 79,4 milliárd forintot kötöttek le a gyorsforgalmi hálózat fejlesztésére; ezt a pénzt nem az új, hanem döntően a harmincnyolcként ismertté vált elkerülő utak és a folyamatban lévő autópályák, valamint a szekszárdi Duna-híd építésére költi az NA Rt. A nyertes fővállalkozó cégek a teljes beruházási érték húsz százalékát kapták meg előlegként még tavaly az NA Rt.-től, ami az idei munkák finanszírozásához nem lesz elég. Ennélfogva a cégeknek önerőből és főként hitelekből kell megvalósítaniuk a fejlesztéseket, a kamatokat pedig nem terhelhetik az NA-ra, mivel a szerződést rögzített áron kötötték. Az autópálya-társaság csak 2004-ben egyenlíti ki a számlát.
Miközben nyilvánvalók az anyagi nehézségek, a Medgyessy-kormány a közelmúltban újabb és újabb autópálya-fejlesztési koncepciókkal lepte meg a közvéleményt. A legújabb variáció szerint 2007. január 1-jéig 420 kilométer hosszú új gyorsforgalmi utat építenének, és 425 kilométer előkészítése kezdődne el 2006-ig. Ezek a fejlesztések legkevesebb 1100 milliárd forintba kerülnének. A tervezett privatizációs bevételek ennek az összegnek csak a töredékét tennék ki, a hitelek bizonytalanok és drágák, az Európai Unió támogatására pedig csak a csatlakozás után lehet számítani.