Magyar uniós út Athéntól Athénig

Folytatás az 1. oldalról
Az EU 1998 márciusában megnyitotta Brüsszelben a csatlakozási tárgyalásokat a „luxemburgi hatokkal”, s novemberben Magyarország – Martonyi János akkori külügyminiszter vezetésével – ideiglenesen lezárta az első három fejezetet. Az első konkrét biztató jelzést 2001 júniusában Göteborgban kapták a tagjelöltek: a tizenötök vezetői ugyanis akkor mondták ki első ízben, hogy a felkészülésük végére érő aspiránsok 2002 végéig befejezhetik a felvételi tárgyalásokat és immár „célként” beszéltek arról, hogy az érintett államok teljes jogú tagként vegyenek részt a 2004-ben esedékes európai parlamenti választásokon. Alig pár hónap múltán, ugyanazon év decemberében Laekenben még ennél is tovább mentek: az uniós vezetők ugyanis megnevezték azokat az országokat, amelyeket esélyesnek láttak arra, hogy 2002-ben sikerrel befejezhetik a tárgyalásokat. A felsorolásból csupán Bulgária és Románia maradt ki. A csatlakozási tárgyalások tavaly decemberben értek a finisbe, amikor is Koppenhágában a tizenötök és a tagjelöltek képviselői lezárták a tárgyalásokat.
Az unióba igyekvő országokban – Ciprus kivételével – mindenütt népszavazást tartanak a csatlakozásról, s eleddig mindenütt, így Máltán, Szlovéniában és Magyarországon is igent mondtak a választásra jogosult állampolgárok.
Az aláírási ceremóniára már hetek óta teljes gőzzel készül a görög elnökség. A „forgatókönyv” szerint az ünnepségen 28 ország – a jelenlegi tagok, a csatlakozók és a 2007-ben csatlakozásra esélyes Románia, Bulgária és Törökország – delegációja vesz részt, rajtuk kívül azonban több száz vendéget és újságírót várnak még a görög fővárosba. A ceremónián Kosztasz Szimitisz görög kormányfőn és az aláíró politikusokon kívül felszólal Pat Cox, az Európai Parlament elnöke és Romano Prodi, az Európai Bizottság vezetője is. A résztvevők a másnapot már munkával töltik, hiszen az Európai Konferencián – melynek középpontjában az unió új szomszédságpolitikájának kidolgozása áll – nemcsak a tizenötök, de a belépő országok képviselői is részt vehetnek. Április 16-tal megkezdődik a munka a csatlakozók számára is: a szerződés aláírását követően ugyanis Magyarország, akárcsak leendő tagország, megfigyelői státust kap az EU valamennyi intézményében. A tizenötök parlamentjei az elkövetkezendő hónapokban ratifikálják a csatlakozási szerződést.
A mai aláírási ceremónián és az Európai Konferencián jelen lesz Kofi Annan ENSZ-főtitkár is, aki az e hétre tervezett európai körútját cserélte fel az athéni találkozókon való részvétellel. Annan az eredeti tervek szerint szerdán kezdte volna meg Nagy-Britanniát, Franciaországot, Németországot és Oroszországot érintő körútját, amelyen az iraki háborúval kapcsolatos fejleményekről tárgyalt volna a négy ország vezetőivel. Mivel azonban ez utóbbiak valamennyien ott lesznek a görög fővárosban, úgy döntött, hogy inkább ott találkozik velük. Holnap délelőtt tartják meg az Európai Konferenciát, amelyre az EU-tagállamok és a tíz csatlakozó ország, illetve három tagjelölt (Bulgária, Románia, Törökország) mellett az unióval szomszédos országok, vagyis gyakorlatilag valamennyi európai ország állam- és kormányfője, valamint külügyminisztere hivatalos.