– Mikor találkozott először az argentin néptánccal?
– Amikor általános iskolás voltam, új tantárgyként felvették a néptáncot, az egyik ünnepség alkalmával fellépett a tanáraink tánccsoportja, és a mai napig emlékeszem, ahogyan elbűvölve álltam, figyeltem a mozgásukat, a lábtechnikájukat, magával ragadott a performansz lendülete, és egyből szerelmes lettem ebbe a műfajba.
– Ez a kezdeti szenvedély végül hogyan alakult át hivatássá?
– Egészen tizenhét éves koromig inkább hobbi volt mindez, majd egyre inkább az életem középpontjába került. Felléptem Argentínában táncosként, és dolgoztam koreográfusként is, de idővel egyre inkább úgy éreztem, a saját utamat szeretném járni és a magam elképzeléseit megvalósítani. Végül 2015-ben megalapítottam a Malevót azzal a céllal, hogy újfajta, de mégis a kultúránkban mélyen gyökerező előadásokat alkossunk.
– Hogyan lehet egyszerre őrizni a tradíciókat és friss, izgalmas elemekkel is gazdagítani az előadást?
– Számomra a malambo esszenciája szent és sérthetetlen, de szeretek kísérletezni vele. Az előadásaink középpontjában természetesen maga a tánc áll archaikus módon, de mégis friss formába öltöztetve. A koreográfiákban, a zenében vagy éppen a jelmezekben megjelennek a modern elemek, de közben mindig hűek magadunk a gyökereinkhez. Szerintem a hagyomány és az innováció találkozása teszi igazán élővé és elevenné a produkciót.
– Szerte a világon turnéztak, hol találkoztak a leglelkesebb vagy éppen a legfurcsább közönséggel?
– Mindenhol fantasztikus fogadtatásban részesülünk, de néhány országban kiemelkedő élmény volt fellépni. Az Egyesült Államokban, Oroszországban és Kazahsztánban elképesztő energia áradt a közönségből. Talán még emlékezetesebb volt a Sydney-i Operaházban adott műsorunk: a világ minden tájáról érkeztek vendégek – sok tengerjáró hajó köt ki a városban, a turisták ilyenkor megnéznek egy-egy műsort – és hihetetlen ovációval fogadtak.
– Minden városban ugyanazt az előadást adják elő, vagy változtatnak rajta az adott ország kultúrájához igazodva?
– A jelenlegi műsorunknak ugyanaz a magja, hiszen számos olyan városban lépünk fel, ahol a közönség még nem látott malambo-előadást. Viszont igyekszünk mindig valami aprósággal megszólítani a helyi közönséget. Legyen szó a fináléban egy, az adott országban híres musicalrészletről, amit boleadoras koreográfiával fűszerezünk meg. Ezt mindig nagy örömmel fogadják a nézők, bekapcsolódnak a show-ba, tapsolnak és énekelnek.
– A szórakoztatás mellett mi az, amit a leginkább szeretnének átadni a közönségnek?
– Az a legfontosabb célunk, hogy érzelmileg megérintsük a nézőket, hogy aztán közösen egy minden érzékszervünket megdolgoztató utazást éljünk át együtt.
– Világsztárokkal, köztük Ricky Martinnal is együtt dolgoztak. Melyik közös performansz volt a kedvence, és kivel lépne fel szívesen a jövőben?
– Ricky Martinnal óriási élmény volt dolgozni, igazi mérföldkövet jelentett a pályánk során. Mellette számos különleges élményben volt részünk: színpadra álltunk az angol királyi család előtt és a Cirque du Soleil társulatával is, sőt a labdarúgó-világbajnokság döntőjén is felléptünk. A legnagyobb álmom talán az, hogy a két idolommal, Madonnával és Lady Gagával adjunk elő közösen egy műsort; egyszerűen lenyűgöz a belőlük áradó energia és kreativitás.
– Jártak már Budapesten? Mit várnak az itteni fellépéstől?
– Még sosem voltunk sem Budapesten, sem Magyarország más pontján, de izgatottan várjuk, hogy felfedezzük, megismerjük a kultúrát, találkozzunk az emberekkel. Nagyon kíváncsiak vagyunk, és bízunk benne, hogy nemcsak nekünk lesz nagy élmény, hanem mi is maradandó emlékkel ajándékozhatjuk meg a közönséget.
Kiemelt kép: Malevo (Fotó: Jordan Munns)
